Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság
Találd meg a másik feled
Pfúj, de rosszul hangzik. Mintha valami félemberek lennénk, pedig egyáltalán nem vagyunk azok. Ej, de sokat is rágódnak ezen a mondaton azok, akiknek valahogy nem akar sikerülni a dolog.
Pedig valójában nem a másik felünket kell megtalálnunk (eleve nem kell, csak lehet), hanem azt a társat, aki hozzánk tesz, nem elvesz belőlünk. Aki által jobban megismerhetjük önmagunkat. Aki épít minket, aki által fejlődhetünk. És, aki nélkül tudnánk élni, igen, csak nem akarunk.
Ilyen olvasatban, az a másik ember kiegészít minket, kvázi, ha "halivúdos" kifejezésekkel akarunk élni, akkor egy idő után valóban a másik felünkké válik.
Mosolyogj, megváltozik a világ
Jaj, de szeretem ezt a mondatot, mikor szembejön velem reggel és én még nem ittam meg az első kvmat. Ó, hogy gyűlölöm az egész világot olyankor. Én nyilvánvalóan nem tartozok a reggel fitten - frissen emberek közé, de gondolom ezzel sem lehetek annyira egyedül azért. Mosolyogjon, akinek elmentek otthonról.
Viszont, ha meg onnan nézem a dolgot, hogy az élettől is elmegy a kedvem, mikor az utcán csak lehajtott fejjel baktató emberekkel találkozok, akkor azt mondom, lehet valami ebben a mosolygósdiban.
Mert olyan jó tud lenni, ha nem nézik hülyének, csak mert vidám az ember és neadjisten' még vissza is mosolyognak rá. Olyan átkozottul jó érzés, ha ismeretlenül is kedvesek vagyunk egymással. Mégiscsak azt mondom, hogy egyetlen mosoly, igenis megváltoztatja a világot. No, nem az egészet, hanem a két emberét, akik derűsen néztek egymásra.
Szóval ennyit akartam mondani. Mindez pedig nem volt más, mint egy lehetséges nézőpont. Attól, hogy azt mondom, hatos, te még láthatod kilencesnek.
/Csak a miheztartás végett - A címben szereplő mondat, Marcus Aureliustól származik/
További írásaimat a Facebook oldalamon olvashatod.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez