Mikor úgy érzed, hogy az univerzum az ellenséged
Amikor komolyan magamba néztem, rájöttem, hogy igazán nem is tudtam, hogy mit akarok, csak azt tudtam, hogy nem azt, ami van. Annyiban máris megkaptam a külső segítséget, hogy minden múlandó minőség, helyzetek, kapcsolatok, amik már nem szolgálták a javamat, fokozatosan távoztak az életemből. És akkor itt jöhettem volna én, tiszta lapot kapva, hogy új képet fessek a festővászonra, megálmodjam, megtervezzem, hogy mit szeretnék. De ez volt az a pont, ahol igazán sokat időztem, ahol elvesztem, mire feleszméltem.
Az ember megkapja a lehetőséget a változásra, a változtatásra és nem mer vele élni, mert ismeretlen, félelmetes, amit a változás lehetősége tartogat és elfelejtette, hogyan kell festeni. Megszoktuk, hogy a mai világban minden gombnyomásra elérhető és fennakadunk egy olyan apró problémán is, hogy egy napig nincs melegvíz szolgáltatás. Pedig a gáz működik, vedd elő a lábast és melegíts vizet. Inkább benne tartjuk magunkat egy rossz állapotban, mert az még mindig ismerősebb, komfortosabb, mint az, hogy cselekedjünk, elinduljunk más utakon, új partok felé. Mi nem élünk azzal a csodás lehetőséggel, ami elénk tárult, mert ragaszkodunk a már jól ismert, de boldogtalan életkörülményeinkhez.
Az élet, amikor látszólag elvesz, valójában a szabad akaratod használatára szeretne emlékeztetni és arra, hogy fedezd fel, mi az, amire igazán vágysz. Adj le magadnak egyértelmű rendelést, de ne várd, hogy majd a futár kihozza. Te alkoss, élvezd a főzés adta kreatív szabadságát. Megteheted, mert képes vagy rá, csak észre kéne vennünk és újra használnunk ezt a képességünket.
Emlékezz, amikor az élet látszólag mindent lebont körülötted, mindentől megfoszt, hogy éppen egy nagy ajándék szerencsés nyertese vagy, az újrakezdésé. Az univerzum még ekkor is megadja neked a szabad akarat jogát, hogy Te eldöntsd, mit kezdesz ezzel a nem mindennapi ajánlattal.
Instagram ITT
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez