Mi történik, ha találkozol valakivel, akit nem csak a tündöklésed érdekel?
Előbb-utóbb elkezded megszokni, hogy megérdemled te is ezt a jellegű kapcsolatot. Megérdemled, hogy szeressenek, törődjenek veled, érdekeld a másikat. Nekiállsz befogadni a pozitívat, és viszonzod. Ezután pedig valami egészen elképesztő dolog történik: megnyugszol.
Már nem akarsz vad éjszakákat, nem akarsz drámai helyzeteket kétes elemekkel, élből nemet mondasz azoknak, akik az ágyadba próbálnak beférkőzni az érzelmeiden keresztül. Körvonalazódsz, definiálod magad, hirtelen kikristályosodik a jövőképed. Nem lesz kérdés az elveid és etikai rendszered körül, nem kerülsz néhány hetente morális zsákutcába egy-egy rossz buli után.
Ez a kapcsolat nem olyan lesz, mint az eddigiek.
Folyni fog a maga medrében, nem kell hajtanod benne a vizet, és gátat sem akarsz neki építeni. Csak csordogálni fog mindig a maga sebességével. Ha rá gondolsz majd, megnyugszol, nem pedig felzaklat. Elmosolyodsz majd, nem sírsz. Biztonságban fogod érezni magad tőle, mint egy puha és meleg takarótól, ami megvéd a hidegtől.
Érezni fogod, ha eljön ez a személy. Olyan lesz, mint amikor anyukád megfogja a kezed, szorosan átölel, majd megsimogatva a hajadat azt mondja: itt vagyok, és itt leszek. Szeretlek, úgy, ahogy vagy.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez