Mi az életünk értelme? – 5 lépés, hogy önmagadra találj
Egy kis szünet
Néha nem vesszük észre, hogy egy kis szünet, mennyi segítséget nyújthat a lelkünk számára.
Az élet már annyira hektikus ebben a sikerorientált világban. A mindennapi élet nyomásai sokszor úgy telepednek ránk, hogy észre sem vesszük. Amikor már azt sem tudjuk milyen nap van, amikor érezzük, hogy kezd kicsit monotonná válni minden körülöttünk, akkor elengedhetetlen felismerni, hogy szükségessé vált, tudatosan beiktatni egy kis szünetet. Igen, jogod van hozzá és fontos! A mai életvitelünket figyelembe véve, különösen. Senkivel és semmivel szemben ne legyen emiatt bűntudatod.
Életünk szereplői
Önmagadba néztél, és feltérképezted, hogy az, amit belül érzel és gondolsz, az jó vagy sem. Most ugyanezt kell tenned az életed szereplőivel is. Vizsgáld meg, hogy azok az emberek akikkel mindennapi kapcsolatban állsz, milyen hatással vannak rád. Mennyi pozitív, bátorító, kedves, lelkes emberekkel veszed körbe magad, és hány olyan ember van az életedben, akikkel csak kötelességből töltesz időt, hogy ne bántsd meg őket. Az utóbbi csoportba tartozó emberek, legtöbbször már csak elvesznek belőled, lecsapolják az erődet, mert negatívak, mérgezőek, rosszindulatúak vagy folyton csak panaszkodnak.
Akikkel körbe vesszük magunkat, azok ránk is óriási hatással vannak. Nem mindegy, hogy milyen ember hatását engeded be az életedbe. Érthető, hogy nehéz elvágni az életedben azokat szálakat, akikkel már hosszú ideje kapcsolatban állsz, de csak kötelességből, illemből, ne tegyél magaddal olyat, ami valójában nem tesz jót a lelkednek. Amikor úgy döntesz, hogy elengeded azokat az embereket, kapcsolatokat, melyek akadályozzák a növekedésedet, máris tettél egy lépést, hogy az életed harmonikusabbá váljon.
Amikor a munkád már nem tesz boldoggá
A szükség nagy úr, de ez sem lehet örökké egy kifogás. Talán nem meglepő, hogy a statisztikák szerint, rengeteg ember boldogtalan a munkájában. A legtöbb életenergiát, az elégedetlenség, a munkánkban megtapasztalt fásultság veszi el tőlünk.
Lehet, hogy te is ebbe a csoportba tartozol? Vajon ki ezért a felelős? Heti 40 órát (jobb esetben), olyan munkahelyen töltesz, amit valójában nem szeretsz csinálni, vagy nem érzed benne jól magad. Ez óriási energiát vesz ki belőled. Ilyenkor nem is igazán azért vagy fáradt, mert korán keltél és későn végeztél, hanem azért, mert a lelked érzi kényszernek, hogy mindennap olyan helyen tölts el sok időt, ami nem tölt fel, nem lelkesít, ellenben nagyon sokat elvesz belőled.
Kérdezd meg magadtól, tényleg megéri-e, hogy így éld az életed? A világon a legértékesebb dolog az idő. Egy olyan munkával, amit nem szívesen végzel, rengeteg boldogtalan időt pazarolsz el az életedből. Ezeket a perceket, már nem fogja neked senki visszaadni. Azt mondod becsületesen szeretnéd az éveidet eltölteni, és ez rendben is van, de muszáj, hogy ezért cserébe olyan munkát végezz, amit igazából nem találsz kielégítőnek?
Amikor idősebb korodban visszatekintesz majd az életedre, szerinted mit fogsz magadnak mondani? De jó hogy, 10-20-30 évet eldobtál az életedből, hogy boldogtalanul vegetálj egy számodra kínkeserves munkahelyen? Nem hiszem. Az a jó az életben, hogy az élet maga az örök változás. Te miért ne tehetnéd ugyanezt? Soha sem késő.
Elengedni mindazt, ami nem szolgál téged
Miután felismerted azokat a dolgokat és embereket, amelyek nem adnak értéket az életednek, ideje elengedni őket. Ez vonatkozik a kis dolgokra is. Ha nem szeretsz, bizonyos társadalmi eseményekre járni, akkor ne menj. Keress, csinálj olyan elfoglaltságot, hobbit, ami mindig is érdekelt.
Ha van olyan hitrendszered, félelmed, ami folyton csak visszatart attól, hogy növekedj, hogy új élethelyzetben megismerd a valódi képességeidet, menj vele szembe és nézd meg, tényleg igaz-e, hogy neked valami nem fog sikerülni, te kevés vagy hozzá. Rendszerint, ki fog derülni, hogy csak a fejedben ragaszkodsz ezekhez az elképzelésekhez és nincs semmi valóságalapja, csupán annyiról van szó, hogy eddig még meg sem próbáltad az ellenkezőjét.
Az önmagadhoz vezető út kulcsszava, a bátorság is lehetne. Az életigenlés, a kihívások elfogadása és gyakorlása. És talán éppen ez az élet értelme. Megszabadulni a fejünkben létező korlátoktól és élni azokkal a lehetőségekkel, melyekben újra és újra felfedezhetjük saját magunkat. Azt hiszem ez az út az, melyet járva, teremtő, vibráló, önmagunkkal egységben élő emberekké válhatunk.
Instagram ITT
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez