Merd kimutatni, amit érzel, ne érdekeljen mások véleménye
Ahogy körbenézek a környezetemben, kezdem észrevenni, egyre több ember vágyakozik arra, hogy tartozzon valahova, hogy mások elfogadják, és megértsék őt. Ahogy biztosan te is. Meg kellene értenie mindenkinek, neked is, attól kezdve, hogy érzelmileg, másoktól vársz elismerést, ezáltal beleesel abba a hibába, hogy már nem is tudod ki is vagy valójában, mert mindenáron tartozni akarsz egy közösséghez. Nem szabad. Mert így elveszted önmagad, a valódi énedet…
Sajnos a mai társadalom nem sokat segít abban, hogy merd vállalni a valódi önmagadat, hogy milyen vagy valójában, mert attól tartasz, hogy mit gondolnak majd rólad, milyennek látnak majd mások. Nem mered vállalni a saját érzelmeidet ,mert attól félsz, hogy hamar kihasználják majd őket. Pedig a normális az lenne, ha mindenki rendelkezne elegendő érzelmi intelligenciával, és így talán csökkenne a depressziós emberek száma. Ugyanis a legtöbb ember azért esik depresszióba, mert minden alkalommal azt érzi, hogy mások nem figyelnek rá, soha senki nem érti meg őt eléggé, főleg nem, ha problémája is van.
Fontos kellene, hogy legyen, hogy kiállj a saját érzéseid mellett. A baj ott kezdődik, amikor a legtöbben nem tartják tiszteletben a másik érzelmi világát, sőt megesik olykor, hogy olyan embertől kapsz egy jó nagy pofont, aki közel áll hozzád.
Mielőtt magadba fordulnál ezeknek az érzelemmentes embereknek a mondanivalójától, előbb tegyél fel magadnak néhány kérdést, válaszold meg, majd azután dönts, tényleg érdekel-e a véleménye?!
Közel áll hozzád ez a személy?
Ez az illető mutatott bármiféle érdeklődést az érzelmeid iránt most a jelenben, vagy akár a múltban?
Tényleg jót tesz majd neked, ha megosztod, és elmagyarázod az érzéseidet másoknak?
Sajnos megtörténhet, hogy hiába próbálod elmagyarázni a másiknak, hogy mit is érzel valójában, miért érzed azt, amit, van, hogy csak felesleges időpocsékolás. Egy idő után pedig belefáradsz, elfogy az energiád. Minél jobban szeretnéd megkapni az elismerő szavakat, annál nagyobbat csalódhatsz. Nem kell ezt tenned. Sőt, mielőtt kimeríted magad teljesen, a másoknak való megfelelésben, először jusson eszedbe a fent leírt három kérdés, aztán dönts úgy, ahogy jónak látod…
Talán a legnehezebb, amikor olyan ember utasítja el az érzelmeidet, közeledésedet, aki iránt mélyebb érzéseket táplálsz. Hogy ilyen esetben mi a helyes? Vagy mi lenne a helyes? Nehéz rá választ adni, mert a szerelemnek pont az lenne a lényege, hogy érzelmekben gazdag legyen, ápolják, és gondozzák, mint a rózsákat a kertben. Szeretetteljesen. Viszont, ha az illető, egy kicsit sem vesz téged komolyan, szó szerint nagy ívben tojik az érzelmi világodra, nyilván ezáltal, te is szerethetetlennek érzed magad, és szenvedsz a szavainak fájdalmától.
Amikor ez megtörténik, nagyon fontos, hogy soha egyetlen egyszer sem szabad magadat okolni. Emlékezz arra, hogy az ilyen ember nem képes az érzelmek kimutatására, és képtelen kezelni az általad adott szerelmedet felé. Természetesen nem kell belenyugodnod, hogy ő ilyen, főleg, ha a te érzelmeid tiszták, tisztességesek, és szereted őt tiszta szívből.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez