Megeszem a múltam, aztán magammal hordozom
Megtalálom, megeszem.
Jobb, könnyebb, megnyugtatóbb. Biztos pont, nem lehet csalódni benne. Szokás, melyhez ragaszkodom.
Már sokszor hallottam, hogy túlságosan kötődöm dolgokhoz, hogy nem tudok elengedni, miközben ez lenne az egyetlen dolgom. Hogy görcsösen próbálok mindent jobbá tenni, még akkor is, ha már az elején tudom, hogy nem lehet. Felépítek egy álomvilágot, ahol felnagyítom az elvárásaimat, ahol minden tettnek kudarc lesz a vége. Lehetetlenség megfelelni, ezért csalódást okoznak.
Aztán gyógyítom magam. Tésztával, kenyérrel, a kihagyhatatlan chipsszel, és ha épp megunom a sós dolgokat, akkor jöhet a Nutella meg a banános csokoládé.
Szép lassan már minden mindegy lesz. Nem kell rossznak történnie, lehet tökéletes egy nap, szükség lesz ezekre a csodás érzést nyújtó, egészségtelen és hizlaló ételekre. Függőség, felületi kezelés, pocsék párosítás. Érzésekhez ételt kapcsolni? Ne tedd.
Nem tudok okosat mondani, arra ott az internet, de ha olyan vagy, mint én, mindegy. Hiába találod meg a legjobb módszert, a megfelelő diétát. Hiába kapsz ezer lehetőséget sportolni. Hiába van esélyed jutalomra, ha csak egy kicsit változtatsz magadon, mindegy lesz. Eltűnik a kitartásod egészen addig, amíg nem teszed le a múltad. Amíg újra és újra fel akarod falni, amíg nem Te vagy az első magadnak.
Amíg nem érted meg, hogy magadért kell megtenned. Nem azért, mert majd nem fogsz tetszeni egy fiúnak az esti buliban, vagy mert nem áll majd jól az a tizenötezer forintos bikini, amit tavaly vettél. Csupán azért, mert ezt akarod.
Azért, mert neked nem jó így. Neked. Mindegy, hogy mások mit gondolnak erről, mert nem ők fogják hordani helyetted a terheket.
Magad miatt fontos letenned a múltad, hogy ne kelljen újra és újra megenned, majd mindig, mindenhol magaddal cipelned.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez