Megcsalás nélkül is elárulhatjuk egymást – alattomos belső árulásaink
A féltékenység csendesen mérgezi a kapcsolatot. Minden féltékeny érzésben ott van az elhagyatástól rettegő gyermeki énünk. Egy egészséges, elkötetezett kapcsolatban is előfordul, hogy a féltékenység időnként megpróbál dominálni, de be kell látnia, a szerelem biztonságos kötődésen és bizalmon alapuló építményével szemben esélye sincs. Hozzá tartozó vagyok, elegendő nekem, tőle várom testi és szellemi táplálékomat, és női önbizalmam növelésére sincs szükségem a kapcsolatunk falain kívülről érkező impulzusokra. A féltékenységet is megfelelően, tudatosan kell kezelnünk. A féltékenység ellen a legjobb védekezés az eleven, lüktető, mindig megújuló, és izgalmas párkapcsolat, amiért minden nap tenni kell. Nincs más út, mint bízni önmagunkban, és a másikban, aki mellett meghoztuk a döntést. És jó mélyre rejteni elménkben a zöld szemű szörnyet, és sosem hagyni, hogy kiszabaduljon, törjön-zúzzon, irányítása alá vonjon és elhatalmasodjon kettőnk felett.
A múltunkat mindannyian cipeljük magunkkal, ki kisebb, ki nagyobb csomagokban. Minduntalan bevillan, és a jelenbe piszkít. Már megégettük magukat egyszer, átéltünk meg nem értettséget, a tisztelet hiányát, kihasználtságot, verbális, vagy fizikai agressziót, vagy teljes ignorálást. Már megalázták, lejáratták, megcsalták, és kritizálták. Nem szeretjük veszélyben érezni magunkat, mert a múlt sebei még mindennél jobban fájnak, és a cél az önvédelem, de aki a múltat nem engedi, jövőt nem építhet.
Nincs harmadik, nem kúszott senki közénk, nincs külső kapcsolat, drámai megcsalás történet. Alattomos, álnok kis belső árulásaink sodornak az érzelmi tönk szélére. A szeretet, a hűség szimpla döntés, mint ahogyan az életvitel, a gondolkodásmód, és a boldogság is az.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez