Megállapodni, vagy megalkudni?
Vannak a naivák, és vannak a szkeptikusok, az örök gyanakvók, a kétkedők, az apró betűs részt lesők, vajon ki akarja kisemmizni, felültetni, összetörni a szívüket? A párkapcsolatainkban ugyanígy létezünk, nem hagyjuk, hogy bárki is beleolvasson életünk könyvébe, az szigorúan bizalmas. Csomaggal érkezünk, letennénk már a gyanakvás terhét, mégsem engedjük senki emberfiának, hogy segítsen kicsomagolni, megszabadulni terheinktől. Pedig megállapodni azt jelenti, hogy fészket rakunk. Hogy véget ért egy életünk, meghaltunk benne, por és hamu sem maradt belőlünk. Most együtt, láthatatlan selyemszalaggal összekötve kezdünk egy újat. Megállapodni olyan, hogy teljes erőből, és szabad akaratból benne élünk ebben a másikban, hogy kötődünk egymáshoz biztonságosan, végérvényesen, és bízom benned úgy, hogy becsukott szemmel, hátravetve magam, bele tudok zuhanni a karjaidba. Mert tudom, hogy ott vagy, és tudom, hogy elkapsz.
Megállapodni azt jelenti, hogy arcunkat, vonásainkat a szelídült szerelem szépíti, és finomítja. Nem nézünk többé vágyakozva az ég felé, mert eleget repültünk már, és toporogtunk tétlenül a terminálban, nincs B terv, nincsenek kiskapuk, kidolgozott menekülési útvonalak.
Megállapodni azt jelenti, hogy belefojtjuk a szót minden kételkedőbe, és ólálkodó, ártó személybe, életünk egykori szereplőibe, akik egykor keselyűként belőlünk ettek, vérünket szívták, energiánkat rabolták, időnket pazarolták. Nekik az otthonunk tiltott zóna, nem hatolhatnak át új szövetségünk kőkerítésén. Idővel feladják majd, pedig kitartóan küzdöttek, közös életünk mozijának, minden egyes bicsaklását hahotázva, tapsikolva fogadták. Megállapodni azt jelenti, hogy arcunkat, vonásainkat a szelídült szerelem szépíti, és finomítja. Nem nézünk többé vágyakozva az ég felé, mert eleget repültünk már, és toporogtunk tétlenül a terminálban, nincs B terv, nincsenek kiskapuk, kidolgozott menekülési útvonalak. Mégsem sérül a szabadságunk, mert megállapodni nem azt jelenti, hogy rablánccal a lábunkon járunk-kelünk. Inkább azt, hogy van egy a bázisunk, onnan indulunk csodatévő utakra, és oda térünk haza.
Megalkudni annyi, mint gyávának, gerinctelennek lenni. Mint egy pótlékot dédelgetni, és megelégedni azzal, ami éppen megadatott. Tettetni, kifelé vetíteni boldog párkapcsolatot, példa nélküli házasságot. Megalkudni belső bizonytalanság, tűrés, lemondás, kínos hallgatás, ordító csendek, elvárások, megfelelési kényszer. Megalkudni annyi, hogy beéred kevesebbel.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez