Már nem tudnálak szeretni
Te vagy, azaz ember, aki miatt megdőlt az általános igazság. Volt tábortűz, tűz, láng, parázs és hamu is. Nem maradt parázs. Eltemettem, meggyászoltam akkor, amikor ott volt az ideje, hagytam neki lefolyási időintervallumot nem is keveset. Helyette megláttam a másik arcod évekkel később, a barátét. Azt az embert, akivel felnőttem, aki a mai napig nem árulta el a titkaimat, és nem azért mert szeret még most is, hanem azért mert ilyen ember.
Mindketten tudjuk, hogy már soha nem lehetne köztünk semmi, hiszen annyira mások lettünk, hogy elsétálnánk egymás mellett az utcán ismeretlenül, nem mozgatunk meg semmit. Sokan csak hitetlenkedve csóválják ilyen történetnél a fejüket, hogy ez elnyomás és megjátszás. Az viszont egy nagyon ártalmas játék, ahol mindenki sérül, ilyet én sosem játszanék.
Így lehet egy kapcsolatból barátság. Amikor már csak azok az ismérvek tartanak össze titeket és nem kínos a jelenlegi kapcsolat, nem zavar be senki semmibe. Ami volt elmúlt, de helyette lett egy sokkal jobb. Nem vesztettük el egymást az élet hatalmas tengerében és az évek alatt átalakult egy működésképtelen dolog, valami nagyon jól működővé.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez