Már nem akarlak megismerni, mert láttam egy másik arcodat
Tudod, Te egy ragadozó, nárcisztikus, egoista, szociopata férfi vagy, egy kis önimádattal fűszerezve, aki nem bírja elviselni, ha nem úgy mennek a dolgok körülötte, ahogy ő azt megálmodta, kitervelte. Még, ha nem is mutatod, de nem bírod elviselni, ha nemet mondanak neked, főleg egy nő, akit más megkapott, de te még nem. Akit úgy gondolod, szép szavakkal, ígéretekkel majd újból, és újból az ujjad köré tudsz csavarni. El kell, hogy keserítselek, de az a vonat már elment sajnos. És, én rajta ültem azon a vonaton, a régi énemmel együtt. Aki még hitt volna neked, aki még fejvesztve rohant volna hozzád az éjszaka közepén „beszélgetni”…
Már nem az a nő vagyok. Már nem tudsz hatni rám. Már nem fogsz használni, ahogy annak idején más tette. Ha másolni szerettél volna valakit, akkor picit többet kellett volna tenned az ügy érdekében, talán picit neked is jobban kellett volna mutatni, hogy ha még csak „azt”, de nagyon akarod. De, mivel azt hiszed, te vagy maga a mindenható, így azt gondoltad, én, mint egy szófogadó kiscica, majd megint dorombolok neked, és majd megkapsz mindent, amit csak szeretnél…
Igen, hibáztam sokszor az eddigi életem során. Sokszor nem a helyes döntést hoztam meg. De, ahogy másnál sem, úgy nálad sem fogom megengedni, hogy úgy érezzem magam, mint valami luxus nőcske, aki az úgynevezett pénteki, és akit, ha tele a tár, és üríteni kell, akkor megkeresel. Amúgy napokra eltűnsz, majd hajnalok hajnalán, gondolsz egyet, és rám írsz, hogy úgy beszélgetnél velem egy pohár bor mellett... Szerintem összekeversz Julia Roberts-sel a Micsoda nőből. Bár a filmben legalább Richard Gere nőként bánt vele. Akarta őt, és tett is érte. Nőként bánt vele, tisztelte, annak ellenére, hogy csak szexnek indult közöttük az egész. Te is egy okos, művelt, céltudatos férfi vagy, de nagyon ravasz. Ravaszabb, mint bárki, akit eddig ismertem.
Sajnálom, hogy aki annak idején megtetszett nekem, akivel annak idején órákat tudtam beszélgetni, akivel jól éreztem magam, egyik pillanatról a másikra megváltozott. Rá kellett jönnöm, ahogy mondani szokták, minden csoda hét napig tart. De tudod mit mondok én neked, lehet mást hibáztatni, lehet másban keresni a szálkát, de mindenhez két ember kell, ahhoz, is, hogy működni tudjon, és ahhoz is, hogy elromoljon valami. Nagyon jól mondtad, nekünk valaki odafentről nem akarja, hogy bármi is történjen. Mert nem működne. Te olyat kérnél tőlem, amit én, meg tudnék neked adni, de már nem akarok. Számomra ez nem a normális kategóriába tartozik. És valaki odafent engem akar megvédeni ezzel, hogy távol tart tőled. És köszönöm neki. Igazad van, nem ismerlek eléggé, de tudod, már nem is akarlak, mert láttam egy másik arcodat. És nem tetszik.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez