Kinek akarok megfelelni?
A tudatosan felépített, és átnevelt társadalmunk hiteti azt el velünk, hogy a jelen nem jó, és hogy a vágyak vad tengerére kell, hogy evezz, hogy a lelkedben tátongó űrt, elnyomd. De képzeld, minden nap, te is hozzá erősíted magad ehhez a szemlélethez, azzal a magyarázattal, hiedelemmel, hogy - ezt várják el, ha nem teszem, kirekesztenek.
Hány embernek mutatnál példát, és adnál nekik is erőt azzal, hogy bátran szembenézel a kirekesztettség illúziójával, és felnyitod mások szemét is arra, hogy lehet ezt másként is csinálni, még most sem létezik lehetetlen, csupán elég akarat kell hozzá?!
Ugyan ki rekesztene ki? Akik valóban szeretnek, talán ezek után, nem fognak szeretni? És akik elpártolnak mellőled, csak mert önmagad vagy, azokért talán kár lenne?
Milyen érzés lenne kivenni a részed abból, hogy abba a sorba állsz be, ahol most még talán kevesen állnak, de amivel megváltoztathatjuk közösen a világot? Formálhatjuk azt a társadalmat, azokat az értékrendeket, amiben jelenleg élünk? Pusztán azzal, hogy magaddal őszinte vagy, és a valódi vágyaid felé veszed az irányt. És legfőképpen, milyen érzés lenne végre megszabadulni a külső nyomástól, elvárástól, és megengedni magadnak, hogy az legyél, aki vagy? Mind várjuk a hőst, a messiást, és hárítjuk a felelősségét, hogy azért tart ott ez a világ, ahol tart, mert egyszerűen hibás. Mi vagyunk ezek az egyszerű hősök, mi töltjük meg élettel ezt a földet, és ha egyre többen tennénk, hogy a szívünk igazsága szerint élnénk, és azt adnánk, amit mi is szeretnénk kapni, az vajon nem okozna egyre hatalmasabb láncreakciót a gépezetben? Valahogy ez az állapot is létre jött, átvettük egymástól, hatottunk egymásra. A jót talán nem vagyunk képesek, ha valaki elkezdené? Te is az a valaki vagy, aki elkezdhetné. Az élet minden helyzetben segíteni fog, hogyha mersz végre önmagadért tenni.
Elképesztő, és sokszor varázslatos dolgokat képes produkálni az élet, ha végre annyit teszel, hogy a kifogások gyártása helyett, megteszel pont annyit, amit itt és most meg tudsz tenni. Nem baj, hogy ez kis lépés. Minden más segítséget, bámulatos módon fogsz hozzá megkapni, de amire te képes vagy, azt neked kell ehhez megtenned teljes erődből, tied az első lépés.
Mikor itt végleg lecsukod a szemed, odaát nem fogja senki kérdezni, hogy mit értél el az életedben, oda nem vihetsz bizonyítványt, sem luxuscikkeket, csak a megszerzett tapasztalataid lesznek ott is maradandóak.
Teremtsd meg, fedezd fel azt, ami téged teljessebbé tesz, de tudd, már eleve kerek egész vagy. Engedd meg. a jelen tapasztalatát, hogy abban ezt az igazságot megérezd. És hidd el, ebben az állapotban, végre elégedettség tölt majd el. A mai nappal kezdődik, fizikai életed hátralévő része, szorongás helyett, élvezd, hogy itt lehetsz.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez