Jobban félünk kinyitni szívünket, mint attól, hogy elveszítsük azt, akit szeretünk.
Inkább vállalod az érzéseid eltakarásával járó fájdalmat, mint érzéseidet, mert a fájdalmat már ismered. Óriási gyakorlatod van benne, hogy éld meg az elutasítást, bánatot, sértődést, még ha bele is pusztulsz. A másik út ismeretlensége annyira félelmetes, hogy érzéseidet felvállalva nevetségesnek, érzelgősnek, netán gyengének tűnsz, hogy tapodtat sem lépsz feljebb azon a lépcsőn, hátha még leesel.
De mi van, ha magasabbról sokkal szebb a kilátás? Hidd el, legnagyobb erőd épp abban rejlik, ha kimondod, kimutatod. „Nem tudom, sajnálom, elszúrtam, egyszerűen nem megy." A másik úgyis érzi, ha nem vagy önazonos. Csalódást okozol, miközben tökéletesen átsejlik valód. Ahogy Carl Emerson mondta: „Hangosabban ordít rólad, aki vagy, mint amit mondasz.”
Társad nem azt látja, amit láttatni akarsz, hanem azt, amit nem. Érzi, csak nincs szavakba öntve. A konfliktus valódi forrása ilyenkor az egymásra találás, egymásra érzés hiánya, az összeolvadás elutasítása. Párkapcsolati krízised gyönyörűen mutatja, hogyan emelkedj felül a problémán önmagadat meghaladva. Beszélj róla, te hogyan éled meg, hogy újra összekapcsolódhassatok. Láttál már valakit, aki egy kinyújtott kezet visszautasít? Persze előfordul, hogy a szeretetedre is gyűlölet a válasz, de ott valami véget ért. Elkéstetek és én nem erről beszélek.
Eltitkolhatod, mit gondolsz, érzel, a másik jó esetben érzi. Rosszabb esetben is, csak akkor félreérti. Ha megsértődsz a kritikára, akkor jó eséllyel igaza van, mert csak az fáj, amit belül is érzel, hogy igaz. Nézz szembe vele, vagy reakcióidon keresztül érzéseid addig rombolják kapcsolataidat, ugyanazt a hibakódot küldve, míg kénytelen nem leszel megadni magadat és változtatni. Mert már annyira fáj.
Sokszor halljuk, a férfiak és a nők közötti különbség szakadéka áthidalhatatlan. A válaszom: nem. De ketten kelletek hozzá. Egyedül sem lehetetlen, ám átkozott tudatosnak kell lenned. A férfiak kétségtelenül nehezebben fejezik ki érzéseiket. Egyszerűen nem erre szocializálódtak. Számtalan férfi ügyfelem feltárulkozása bizonyíték rá, hogy igenis éreznek, csodálatosak és gyógyíthatók, ha merik megmutatni magukat. Hölgyeim, ehhez viszont bízniuk kell bennünk! S uraim, a belső igazságokkal sok nő mély, zsigeri szinten, tudattalanul tisztában van. Lényével pont ezt piszkálja. Segíteni szeretne, miközben maga is tanul. A Férfiról.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez