A Renault méltán népszerű kiskategóriás modellje, a Zoé után végre feljebb lépett és középkategóriában is kínál már tisztán elektromos autót. A magam részéről nagyon vártam a típust, mert az a szellemiség, ahogyan a második szériás Zoé meg lett alkotva, rendkívül szimpatikus volt. Kíváncsian vártam, hogy ebben, a már meglehetősen túlzsúfolt méretkategóriában mi lesz az a plusz, amelyet a Renault nyújtani fog.

Méretét tekintve teljesen beleillik a mostani elektromos középkategóriás autópiac kínálatába, hiszen 4210mm hosszával, 1780mm szélességével és 1500mm magasságával teljesen összemérhető például a VW ID.3-mal vagy éppen a vele teljesen azonos Cupra Bornnal. A tengelytáv, ahogyan az elektromosra fejlesztett modellektől megszokhattuk, rendkívül nagy az autó hosszához képest, hiszen 2685mm. Mégis a Megane rendkívül feltűnőre sikerült karosszéria. Félve mondom, hogy nekem tetszik, amióta ugyanezt mondtam a BMW iX-re is, amit aztán annyian kritizáltak, hogy kétségbe estem a saját ízlésemmel kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy a 20” -os kerekek bődületesen nagyok és feltűnővé teszik az autót. Talán pont ezért, vagy az erősen csapott hátsó rész miatt, az arányok is másnak tűnnek ezen az autón, mint a német versenytársén. De azt is el tudom képzelni, hogy a kétszínű fényezés miatt csapják be az ember szemét az arányok. Akárhogyan is van, egy rendkívül mutatós külsőt készítettek a francia tervezők.
Az autó orra már-már fellengzősnek mondható az arany színű betétek és a holdról is jól látható középre elhelyezett új Renault logó miatt. A LED-es fényszórók pompázatosan néznek ki, külön fényjátékot adnak az autó kinyitásakor. Robosztus, természetesen teljesen burkolt a frontrész, valós légterelőkkel a lökhárító két oldalsó részén, amelyek a fékeket hivatottak hűteni.

Oldalról, az említett elemeken kívül, kiemelendő az ajtó síkjába süllyedő első kilincsek és a rejtett hátsóajtó kilincsek. Mind a kettő jól néz ki és funkciójuk is van a légellenállás leküzdésében.
A hátsó részen a vékony LED-es fényszórók mutatósak, vékony világító csíkkal a mai divatnak megfelelően össze vannak kötve. A csomagteret pedig egy apró pici gomb segítségével nyithatjuk, amely a Renault logó és a Megane felirat alatt található. Hátulra is jutott az F1-es, aranyszínű lökhárító betétekből, amelyet érdekes módon nem éreztem csicsának, inkább emeli az autó megjelenését. Bevállalós kiegészítő, de nem ment a stílusával rossz irányba.
A csapott tetővonal hátránya már kívülről is észrevehető hátulról, hiszen a hátsó szélvédő innen is észrevehetően kis méretű.

A belső tér roppant jó minőségű és jó hangulatú. Ez a pont, ami többek között már a Zoé esetében is elvarázsolt, ugyanis más márkák valami furcsa oknál fogva azt képzelik, hogy az elektromos autóvásárlók nem igénylik a minőséget. A Renault volt az első a Zoéval, aki ezt a szerintem téves prekoncepciót félretette és hasonló minőségű belteret alkotott, mint a hagyományos autók esetében. Lehet ezt nem kellene kiemelni ennyire, ha nem lenne felháborító módon gagyi minőség és anyaghasználat néhány esetben, még magasabb szintre pozícionált márkák esetében is. A Megane E-tech esetében erről szerencsére szó sincsen. Kényelmes, rendkívül széles spektrumban állítható ülések, minőségi kialakítással és puha anyagokkal találkozhatunk mindenhol. Egyedül a lábunk övvonala alatt találunk keményebb műanyagokat. A kormány is jó fogású, rengeteg a pakoló hely és kiváló a komfortszint. A kormány mögött egy 12” -os digitális műszerfalat láthatunk, amelynél számos grafika között választhatunk a megjelenítésben. A központi infotainement kijelző egy állított 12,3” -es TFT képernyő. A rajta futó szoftver nemcsak szép megjelenítésű, de még könnyen is kezelhető. Alapban a google maps-et használja a rendszer, de lehetőségünk van a telefon kitükrözésre is. Én ez utóbbit jobban preferálom. Jól működött ez a lehetőség is a teszthét alatt, nem tapasztaltam lefagyást, lassulást.

A beltér méretét növeli, hogy a váltókapcsoló felkerült a kormány mellé, mint egy jobboldali bajuszkapcsoló. Az ötlet jó, hiszen így óriási teret nyert vele a gyártó. A megvalósítás sajnos nem lett tökéletes, mert így a kormány mögött jobb oldalon összesen 3+1 kapcsoló/fül található. Az imént említett váltón kívül, itt van az ablaktörlő kapcsolója, a rádió vezérlője, továbbá a rekuperációt vezérlő egyik fül. Kicsit nagy így a kavarodási lehetőség, olyannyira, hogy még pár nap használat után is előfordult, hogy néha letöröltem az ablakot, ahelyett, hogy R-be tegyem a váltót. Nyilván ez hosszútávon megszokható, de például a Mercedes egyszerűbb, élhetőbb módon, de legalábbis egy karral kevesebbel képes megoldani ugyanezeket a funkciókat.
A visszapillantó tükör szintén digitális, ugyanis az alap tükör funkció átkapcsolható digitális képernyőre. Ez utóbbi hasznos funkció, mert ahogyan korábban említettem, a hátrafelé kilátás nem egyszerű sem az ablak, sem a viszonylag széles C oszlop miatt. 

A hátsó helykínálat is kiváló a Megane elektromos változatában, csakúgy, mint a csomagtér, amely alaphelyzetben 440 liter, lehajtott ülésekkel pedig 1332 literig bővíthető. Jó megoldás, hogy a csomagtérnek két szintje van, az alsóba elférnek a töltőkábelek, így az nem zavaró a napi használat során.    

    

 A legmagasabb felszereltségű Megane tesztautó az erősebb motorral és nagyobb akkumulátorkapacitással rendelkező változat volt. Mondhatnám, hogy a csúcsmodell a választékból. Ennek teljesítménye 218 lóerő, amely 7,4 másodperc alatt képes az autót 100-ra gyorsítani. Elektromosok között ez nem számít gyorsnak, de a hagyományosokhoz képest mindenképpen igen. Egyébiránt ez a képessége is pariban van a Volkswagen csoport elektromos modelljének erősebbik változatával. A villanymotort egy 60kW teljesítményű akkupack táplálja. WLTP szerint 450 kilométer a hatótávolság, amelyet laborkörülmények mellett elképzelhetőnek tartok, de átlagos és vegyes használat mellett nem. Az autó városban 14-15kW-ot fogyasztott nálunk, autópályán 130-as tempó esetében 25-26kW-ot, 110-nél 21-et. Vegyes használat mellett 19-20 közötti átlagot hozott, így azt mondanám, hogy 300 kilométert mindig várhatunk tőle. Tisztán városi használat esetén 400 km fölé is juthatunk. És persze nyáron akár meg lehet 450 km is, ha folyamatosan vigyázunk és odafigyelünk.

A Renault képes a 130kW-os villámtöltésre is, amivel kicsit több, mint egy óra alatt teljesen feltölthető. Ami viszont igazán szerethető és a hétköznapi átlagos töltést segíti, hogy invertere lehetővé teszi, hogy a hagyományos 22kW-os töltőpontoknál is maximálisan fel tudja venni a töltést. Így itt is 3 óra alatt feltölthető. Természetesen otthon is próbálkozhatunk, wallbox segítségével 17 óránál is több idő kell, sima 220V-tal pedig 30 órát is meghaladó idő. Persze utóbbi kettő esetében nem az az életszerű, hogy 0%-ról kezdjük a töltést. A napi 100-200 kilométer használat pedig ezekről a pontokról is visszatölthető.

A Renault Megane E-tech egyáltalán nem okozott csalódást. Minimális kompromisszumot kell kötni az esetében, cserébe kiváló kényelmet, jó megjelenést biztosít. Kijelenthetem, hogy folytatja a Zoé által letett minőségi sztenderdet. A csúcsváltozat jelenleg 20 millióba kerül, az árlista a 40kW-os akkumulátorral ellátott, 130 lóerős változat esetében 16,5-ről indul. Nem kevés, de a mai árak mellett ez is versenyképes ajánlatnak mondható. Tehát sokat kellett várni a kompakt méretű elektromos Renault-ra, de úgy gondolom, hogy megérte.    

• megane e tech megane e tech EV60 Optimum charge teszt renault megane e-tech teszt renault megane elektromos

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!