Húsvéti hagyományok

Egyre gyorsabban közeledik, a Jézus halálára és feltámadására emlékező keresztény ünnep, a húsvét. Mára igen kevés szokást és hagyományt őrzünk országos szinten, de megpróbáltuk összegyűjteni azokat, amelyeket a legtöbb háztartásban még a mai napig betartanak.

1. Barkaállítás: Hagyományosan a barka ágak díszítik Virágvasárnapon az ünnepi asztalt, melyeket szalagokkal, tojásokkal öltöztetünk fel. Feltehetőleg osztrák-német minta alapján vettük át ezt a szokást.

2. Tojásfestés: Bár ma már inkább csokitojásokkal köszönik meg a lányok a locsolkodást, érdemes kézzel készített tojásokat is a kosárba tenni. Remek program, és nem csak festékekkel, hanem természetes alapanyagok segítségével, pl. hagymalevelekkel is csodás színeket kölcsönözhetünk a tojásoknak.

3. Locsolkodás: A visszafogott kölnis változattól kezdve, a szódás szifonon át, bármivel meglephetik egy-egy ház nő lakóit a férfiak. Sokan panaszkodnak a szokás miatt, vagy éppen emiatt utaznak el Húsvéthétfőn, de ha tréfának fogjuk fel, valóban egy nagyon vicces és szórakoztató szokás, amin csak nevetni érdemes, semmiképp sem bosszankodni. A locsolókat pedig illik tojással és egy kis kontyalávalóval megkínálni.

4. Böjt: A húsvétot megelőző 40 napos böjtöt többnyire csak komoly vallási meggyőződésből tartják be néhányan, pedig tavaszi méregtelenítés szempontjából is igen jótékony hatása lehet. Amennyiben 40 nap vállalhatatlan feladatnak tűnik; legalább Nagypénteken illik megvonni a húst magunktól.

Húsvéti jelképek:

A tojás: Az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált.

A húsvéti nyúl: Eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a XIX. század folyamán. Egyes elméletek szerint, pusztán egy félrefordítás eredményeképp lett a nyúl húsvéti szimbólum.

A bárány: Az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg.

A barka: Szintén régi húsvéti szimbólum, melynek eredete a virágvasárnap megünnepléséhez nyúlik vissza. A barka a magyarországi éghajlati viszonyoknak köszönhetően a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték jeruzsálemi bevonulása alkalmából.