Hol hagytál el?
Nem írhatom, hogy nem létezik az, amiben eddig hittem, pedig vannak rossz napjaim.
Felkacagva vetettem oda, ez a front? Csak attól érzem magam furcsán, ma? Nos, ma nem ment úgy a munka. És ma? Ma csak elfáradtam. - tudom, látlak téged.
Nos, egy barátnak nem hazudhatsz, egy igazi lélek meglátja amit rejtegetni próbálsz és ha tényleg igazi nem fogja hagyni, hogy egyedül csináld végig.
Szóval megkérdezett: Hiányzik …? – Ki? kérdeztem vissza…
Bárki, aki miatt nem alszol, vagy aki miatt tényleg ideges vagy amikor a munkával takarózol. Hiányzik az élet a napjaidból? Mondd el, hogy tudjam, hogy tudjak róla. Nem garantálom , hogy megoldom, de segíthetek könnyebbé tenni azt.
– Hiányzik? Üvöltenék minden nap, hogy hol vagy hová lettél, mi történt veled? Miért nem jársz felém, hol hagytál el és mikor, már nem lesz olyan sosem? Megőrjít a várakozás, hogy nem tudom mikor jössz, ki vagy és hol lellek majd, hogy fogunk-e mi egyáltalán még találkozni, először vagy újra? Mi lesz ez a nagy nagy tréfa, amin át kell esni és el kell szenvedni, hogy megérjen? Hol lesz ebben az igazság, ahol a minden a semmi most.
Nem kell, hogy megszűnjön az érzés, csak tedd élvezetessé és én hálás leszek. Mert most is tudom, hogy amire várok létezik, hogy még eltelhet bármennyi nap és óra, én akkor is rendületlenül hiszek a létezésében. Hogy jön a szerencsém, hogy a boldogságom teret kap benned, melletted veled és együtt leszünk végleg.
Most nap és hold vagyunk, csak kerüljük egymást, csak egymás nélkül vagyunk és nem találkozunk, de ha csillag leszel, ígérem én leszek az összes csillagod. Ezt az egyet megígérem neked.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez