Hogyan oldd fel a szorongásodat?

Hagyd magad meglepni

Manapság az emberek szeretik azt hinni, hogy mindent tudnak. Megpróbálunk megjósolni vagy megítélni bizonyos események végkimenetelét, a körülöttünk lévő emberek reakcióit, miközben nem is ismerjük a teljes történetet. Ez tönkreteszi a lehetséges eseményeket, beszűkíti és aztán azt gondoljuk, hogy nyertesek vagyunk, mikor azt mondjuk: "Ha! Én megmondtam!" Ne akard előre megírni életed forgatókönyvét, mert azzal korlátozod a lehetőségeidet és a tapasztalataidat. Nyisd meg az elméd és adj helyet a végtelen számú lehetőségeknek és megoldásoknak. Ne akarj mindent bebiztosítani, mindent átlátni, mert akkor az élet nem tud meglepni, nem tud olyat mutatni, ami jobb annál, mint amit te most el tudsz képzelni magadnak. Nem tud, mert a fejedben a túltervezéssel, mindent szabotálsz és konkretizálsz, pedig lehet, hogy sokkal jobb megoldás is létezik de nem engeded meg, hogy megszülethessen, hogy láthatóvá váljon. Hogyan is vennél észre bármilyen más útvonalat, ha a fejedben csak makacsul egynek adsz esély? Miért nem bízol az életedben és miért hiszed azt, hogy te jobban tudod mi fog majd történni? Ne akard tudni, engedd, hogy kibontakozzon, ami csak lehetséges, ne korlátozd a lehetőségeket már előre a fejedben! Hogyan várhatod az életedben a csodákat, a pozitív eredményeket, ha nem nyitod ki előttük az ajtódat? Hagyd, hogy az ösvényed magától kirajzolódjon, meg fogsz lepődni, mennyi örömet tartogat neked az élet.

Add át magad az életnek

A társadalom ellenállásra tanít. Foggal-körömmel védjük, ami már a miénk, ami már biztos. Félünk, hogy ami van, holnap már nem lesz, vagy valami rosszabb jön. Nem szeretjük a változást, az állandóságra törekszünk, mert azt hisszük, ebben van a biztonság. Valójában az állandóság a legnagyobb börtön és ezt görcsösen fenntartani, azt jelenti, örök rettegés az életünk. Az élettel természetellenes az állandóság. A szorongásaink nagy részéért az a felelős, hogy irányítani és birtokolni akarunk mindent, mert valamiért buta módon, azt hiszi az elménk, hogy akkor majd biztonságban érezhetjük magunkat. Az elme fél az ismeretlentől, ezért az állandóságot érzi kényelmesnek, de mi nem azért vagyunk itt, hogy egyhelyben álljunk, ne hogy baj érjen minket, és akkor: „-Hu! Megúsztuk, túléltük az életet! Jaj de jó!” Igen, de hogyan? Remegő térdekkel, unalmasan, csak azért, mert féltünk felfedezni mi minden lehetséges még azon túl, amit most el tudunk képzelni? Mert féltünk felfedezni a határainkat, féltünk repülni? Az ismeretlen izgalmas lehetőség, nem jelenti azt, hogy csak azért mert még nem találkoztunk vele egy rémséges szörnyeteg, aki felakar minket elevenen falni. Az élet a fejlődéssel egyenlő, élmények és tapasztalatok színtere, ne akarjunk megrekedni. Bátran vegyük elő a színes ceruzáinkat életünk kifestőkönyvéhez és merjük használni az élénk színeket is.

Ne akarj mindent érteni

A modern világ mindannyiunkat egy tornádóban forgat. A tudás és az információ ismeretét hirdetik és valamit nem tudunk úgy érezzük, hogy lemaradtunk valamiről, kevesek vagyunk és kívülállók. Egyszerűen fogalmazva, azt tanították meg nekünk, hogy mindent tudnunk kell és hogy ha nem tudunk valamit, akkor szégyenkeznünk kell. Folyamatosan címkézni mindent nem természetes. Próbálj visszalépni egyet és hagyd, hogy az élet természetes módon történjen, anélkül, hogy kikényszerítenéd, hogy gyorsabban történjen, mint amennyire lehetséges. Ha mindig mindent megakarsz érteni, akkor a fejedben élsz, ahelyett, hogy jelen lennél az életedben. Vannak dolgok, amiket első sorban tapasztalni kell és hagyni, hogy megtörténjenek. A túl sok spekuláció és agyalás rögeszméssé és görcsössé tesz. Megfoszt a természetes erődtől, bájodtól és a kiegyensúlyozott lelkiállapotodtól. Ahogy elengeded ezt a kötelet felszabadulhatsz és sokszor pont akkor végre megtörténhet az, amire annyira vágytál.

További írásaim itt és itt!

Instagram ITT

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!