Hogyan lehet megbocsátani a megcsalást?
Ha azt akarom, hogy a társam újra higgyen bennem, ki kell mutatnom, hogy a fájdalma nekem is fáj. Ezt nem lehet egy hűvös hangon elintézett, érzelmileg távoli, mielőbbi álharmóniát sürgető sajnálom szóval, mert ez nem megbánást fejez ki, hanem a másik fájdalmának, érzéseinek elbagatellizálását. A valódi felelősségvállalás, az őszinte belehelyezkedés a másik fájdalmába, a válaszkészség fogja elhozni a pillanatot, hogy az érzelmi falak végre leomoljanak, és mindketten szembenézzenek a traumával, mi miért történt, mi rombolta le a bizalmat. A vétkes fél fokozottan megbízható, legyen nyitott könyv, nyújtson hiteles kiszámíthatóságot az élet legapróbb dolgaiban is. Lépjen ki a tagadásból, ne bagatellizálja el a másik fájdalmát, és ismerje el a tettét, vállaljon teljes felelősséget, csak ez gyógyíthatja a kapcsolat sérüléseit. A bocsánatkérés önmagában nem hozza el megbocsátást.
A megfelelő, másik fájdalmát elismerő bocsánatkérés és megbocsátás lehetőség kapcsolataink rendbehozatalára, amivel élnünk kell. Mert lebontja a sérelem, a düh és az elégtétel vágyának falait, és ezzel megnyílik az út a bizalom helyreállítására. Maga a bocsánatkérés is gyakran embert próbáló cselekedet, éppen ezért a megbocsátás ne egy odadobott, üresen kongó szó legyen, hanem hozzon valódi feloldást, amellyel végleg elengedjük az elégtétel vágyát. A megbocsátás önmagam miatt fontos, a saját terhem letétele.
Megbocsátani morális döntés, gyászfolyamat, lelki tusa, sokáig tartó önmarcangolás. Valójában a keserű emlékek elengedését jelenti, egészen addig, amíg begyógyulnak a sebek, szertefoszlik a düh, és feledésbe merül a sérelem.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez