„Hisztérikus módon, addig álltam ott a WC felett, ameddig már mindenem remegett” – Egy bulimiás lány története
Aki kezdett már bele diétába, az tudja, hogy mindig van egy-egy „csaló nap”. Ilyenkor az ember félreteszi a diétás étrendet, és tényleg annyit, akkor és azt eszik, amit csak megkíván.
"Az állandó, szigorú diétámnak köszönhetően már egyre szarabbul voltam azokon a napokon, amikor viszont tényleg bármit ehettem. Ekkor már volt olyan, hogy hisztérikus módon, egyszerűen addig álltam ott a WC felett, ameddig már remegett a kezem, lábam. De minden ilyen alkalom után megkönnyebbültem, megnyugodtam, hogy az a sok szemét, amit ezeken a napokon megettem, már nincs bennem. Persze az edzéseket is csináltam napi rendszerességgel, de volt, hogy már szédelegtem a konditeremben, annyira gyenge volt a szervezetem. Iszonyúan kizsigereltem magam."
A bulimiának nagyon komoly egészségügyi hatásai lehetnek, amik a gyakori önhánytatások miatt alakulhatnak ki. Ilyen a fogszuvasodás, bőrkeményedések az ujjakon, megduzzadt nyálmirigyek, a gyomorsav maró hatása miatt nyelőcsőgyulladás, a sav-bázis egyensúly zavarai.
"A közérzetem is egyre szarabb lett, sehol sem tudtam felszabadultan jól érezni magam. Írtam a fehérjét, a szénhidrátot, a kalóriákat, csak ezen kattogott az agyam. És mivel nem ehettem azt, amit igazán szerettem volna, egyre feszültebb lettem. Naponta fél óránként ellenőriztem, hogy most mekkora a hasam, nagyobb e, híztam e. Csak ezzel tudtam foglalkozni. Az a cél, amit kezdetben kitűztem, egyre szélsőségesebbé vált. Amikor elkezdtem ezt az egészet, 60 kilóra akartam lefogyni. Most vagyok 59, és még nem tartok ott, hogy azt mondjam, elégedett vagyok. Hiába a sok dicséret, elismerés, hogy milyen vékony vagyok… Magamnak még mindig nem tudok megfelelni."
Az egyik durva alkalom után belenéztem a mosdótükörbe, és nem hittem el, hogy ez a kisírt szemű valaki én vagyok, hogy idáig jutottam.
"Ekkor szóltam anyukámnak, hogy baj van. Akkor már tudtam, hogy nekem segítség kell. Elkezdtem járni egy szakemberhez, akihez még most is járok heti egyszer. Most még nem tudom azt mondani, hogy ez az egész megszűnt, és újra átlagosan étkezem. De úgy érzem, hogy egyre jobban vagyok, egyre reálisabban látom ezeket a dolgokat. Most már például eszek gyümölcsöt. De ez is több hét volt, amíg legyőzve a bűntudatomat újra meg bírtam enni például egy tál cseresznyét."
"Lehet, hogy egy fél évvel ezelőtt hat kilóval több voltam, de sokkal boldogabb is. Itt vagyok 21 évesen, nem az lenne a dolgom, hogy azt figyeljem, hogy hányszor és mit eszek egy nap, hanem az, hogy élvezzem az életem, és azt csináljak, amit szeretnék. És az, hogy ha meg akarok enni egy gombóc fagyit, akkor igenis, bűntudat nélkül megehessem."
Képünk illusztráció!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez