Ha valaki ki tudja mondani: én nem eldobni akarom, hanem megjavítani, akkor mutatkozik meg emberi tartása
A hűtlenséget követően elviselhetetlen érzelmi gyötrelmet okoz a felismerés, hogy a „hozzád hű leszek, és veled megelégszem” ígérete talán egy elvetélt, soha meg nem született jövőkép. Kudarc, bukás, és az egykori, régvolt meghitt kapcsolat teljes kiürülése maradt, és a szívet marcangoló házi feladat, hogy valahogy, mindketten éljük túl az érzelmi megrázkódtatást, új esélyt adva, legyünk túl rajta, érjük el újra az érzelmi stabilitást. A gyanakvás, a féltékenység érzése állandósulhat, ami normálisan a gyógyulási folyamat része, bár a hűtlen fél ezt igazságtalannak érzi, hiszen ő megbánta tettét, és szívvel lélekkel készen állna helyrehozni, ami elromlott. Önmagába nézve komolyan át kell gondolnia, mire van szüksége a jövőben ahhoz, hogy elkerülje a kísértést, és ezt világosan kinyilatkoztatnia.
A hűtlenek nem csak úgy „elindulnak megcsalni”, hanem eleinte próbálják hallatni a hangjukat, próbálják jelezni, érzékeltetni belső vívódásukat, hogy a másik is érzékelje, vegye észre, repedés, rés keletkezett a kapcsolaton.
Ha képesek vagyunk túljutni a félrelépés okozta krízisen, és új esélyt adunk a szerelemnek, ha a hűtlenséget villogó, sípoló vészcsengőnek tekintjük, mely felhívja a figyelmet a résre, a kiüresedésre, a kapcsolat meggyengülésére, akkor a félrelépés a halódó szövetség feltámasztójává is válhat
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez