Gazdag gyerek, szegény gyerek
Boldog gyerekek, családok vannak a plakátokon, újságokban, gyönyörű szép, tiszta ruhákban, mosolyogva pózolnak. És talán van pár szegény is itt körülöttünk. Lehet, persze, nem kellene ezt észrevenni. Csak a ragyogást. Bennünk van a hiba, hogy mi a sötétséget is látjuk? Még azoknak is látnia kellene, akik a fényben ülve nem látják, mert az, elragadja a szemüket.
Képgalériánk megtekintéséhez kattintson a fotóra!
A képeken látható gyerkőcök nagy része gyermek modell, vagy gyakran fotózott csemete. Eddig mindig gyönyörű ruhákban, szép helyen voltak fotózva, ez alkalommal azonban másképpen történt. A gyerekek pedig tették a dolgukat, csakúgy, mint egy átlagos fotózáson: Játszottak. Úgy, mintha a legdrágább játékokkal tették volna. Csupán egy dolog változott - amikor kattintottam, többször is kértem őket, hogy most ne nevessenek. A kisboltban kétféle tojást árulunk. Kisebbeket huszonhat forintért, és nagyobbakat harmincötért. A szegény csak négyet tud venni a kisebből. A szegény kezében ott az előre kiszámolt 105 forint. Fizet, és elmegy. Most ennyire futotta. Négy tojásra. A mostani trend szerint ennyit is ér. Mindenki annyit ér, amennyije van. Van egy asszony, akiknek karácsonykor küldtünk egy csomagot. Elmondta, hogy nem tud mivel fűteni, ezért a fiát a nagyszüleihez küldte, mert ott legalább van fűtés. Nem kellene meghallanom az asszony bánatát. Nem kellene, hogy a torkunkat szorongassa a szárazság, látva az örömét annak, akiknek segíteni tudunk. Nem kellene törődnünk azzal, ki eszik, és ki nem. A sok gyerekkel, akinek főtt étel csak az iskola menzáján jut, vagy még ott sem. Vajas kenyér igen közkedvelt ebéd helyett, abból is a legolcsóbb, legegészségtelenebb. Tudom, gyakran otthon sincs más. Nem kellene törődnünk azzal, hányan kapnak hitelbe kenyeret a boltban, görgetve maguk előtt az adósságot hónapról hónapra, egyre mélyebbre csúszva. Nem kellene elvenni tőlük a receptet a patikában, a gyereknek felírt gyógyszerekkel. A szegények is élni akarnak, dolgozni, enni, melegedni. Az érzés a mindennapjaink része. Itt van mellettünk, a közvetlen közelünkben. A szegénység, a nyomorúság csak nő tovább. Az fotósorozat célja, hogy észrevegyük a körülöttünk lévő szegénységet, és aki teheti, támogassa, segítse a maga módján ezeket a családokat.
"A szív jósága olyan, mint a nap melege: életet ad. Csak a jóság, a szeretet maradandó. Olyan, akár a forrás. Minél többet merítesz belőle, annál jobban buzog. Légy jó!" /Henryk Sienkiewicz/
Fotók és szöveg: Takács - Vér Judit
Ötletgazda: Ludvig Anna Mária
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez