Férfiszempont: Társfüggőség
Természetesen ezután következik a mindkét fél által jóváhagyott, nyugodtabb időszak a kapcsolatban. A vihar keltette hullámok lassan elcsendesednek, kisimul a víztükör, de minthogy gyakran nem néznek rá a valós problémákra, a régóta működő rossz, illetve éppen nem működő mechanizmusokra, ezért hamar érezni kezdik a következő vihar előszelét. A feleség gyanakszik minden alkalommal, amikor a férje konferenciára utazik, aki viszont már sokkal óvatosabb, és lényegesen erősebb alibit szolgáltat, hogy elhazudja az újabb megcsalást.
A „társfüggőség" kifejezést először az alkoholizmus kapcsán használták. Megfigyelték, hogy bármilyen pusztító is egy alkoholistával való együttélés, a társ annyira ragaszkodhat az alkoholistához, hogy annak az esetlegesen bántalmazó magatartása ellenére is benne marad a kapcsolatban. Ha mégis kilép, a tapasztalat szerint nagy az esélye annak, hogy ismét egy alkoholistával lép kapcsolatra. Ezekből arra következtettek, hogy létezik egyfajta közvetett alkoholfüggőség, amikor az ember az alkoholfüggőtől kerül függésbe. A társfüggőség eredeti jelentését tehát úgy írhatnánk le, hogy kölcsönösen függő, vagy társ a függőségben. Ezért a rehabilitáció érdekében terápiás csoportokat hoztak létre az alkoholisták hozzátartozóinak is. Az eredeti jelentés idővel aztán átalakult, és a társfüggőséget ma már nem egy másik betegség velejárójaként, hanem önmagában álló kórképként definiálják.
A társfüggőségből való kigyógyulás lehetséges, viszont elengedhetetlen és szükséges eleme az önismeret. Ez azt jelenti, hogy képesnek és hajlandónak kell lenni az egyénnek szembenézni önmagával és elég bátornak lennie ahhoz, hogy egy teljesen új nézőpontból tekintsen rá az életére. Mert itt is ez a kulcs: ránézés a helyzetre egy külső nézőpontból. Amíg ez nem történik meg, gyakorlatilag semmilyen gyógyír, és semmilyen terápia nem fog tartós eredményt hozni, hiszen egy valamivel, valakivel azonosult állapotban az ember csak belülről lát. Erre mondta az öreg tibeti orvos: „Édes fiam, rendező legyél az életben, ne színész. A színész csak belülről látja a jelenetet, a rendező azonban az egész színpadot és az egész színpadképet."
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez