Etikai kódex - Meg nem értett kommentelőknek
- Nem kötelező egyetértenünk, de kötelességünk tisztelni egymást
Normális embereknél ez úgy működik, hogy tudatosítják magukban, senki sem találta meg a Bölcsek Kövét és mindenki a saját szemüvegén keresztül látja a világot. Így aztán, attól még, hogy én a-t mondok, te meg b-t, még egyáltalán nem kell utálnunk egymást. Sőt, ha merőben eltérő a két vélemény, akkor még csak vitatkoznunk sem kell. Kiegyezünk döntetlenben és tiszteletben tartjuk egymást. Intelligens emberek nem mennek bele az ego-k végeláthatatlan harcába. Nem játszanak Ki az okosabb, ügyesebb? vetélkedőt, mikor az tényleg csak az oviban volt a menő.
Ebben a szituációban arról ismerszik meg az intelligens kommentelő, hogy ő nem püföli agresszor módjára a klaviatúrát annak érdekében, hogy meggyőzhessen egy számára teljesen idegen embert arról, hogy márpedig akkor is neki van igaza, ha fene fenét eszik is. Elmondja a saját meglátását, meghallgatja a másikét is és magára veszi belőle azt a részt, amit a magáénak érez, aztán szépen tovább áll.
- Nem teregettük együtt a mosott ruhát
Olybá tűnik, sokan úgy érzik, hogy, ha már olvastak egy szerzőtől akármit is, akkor automatikusan jogalapjuk keletkezett arra is, hogy vele bizalmaskodásba kezdjenek, kinézetésre, életére, megnyilvánulásaira, emberi mivoltára megjegyzéseket tegyenek. Gondolván, majd én most jól megmondom neki. De mit is? Hogy nem jó a haja, hogy túl kövér, hogy rosszul látja, érzi a dolgokat, hogy nem jó ember, hogy rosszul ír, vagy mit? És legfőképp minek és milyen alapon?
Nem igaz az, hogy, aki vállalja, hogy megoszt magáról ezt-azt a neten, akkor viselnie kell a negatív kommenteket is. Miért kellene?
Senki nem állt ki egy Köpjetek le! táblával a virtuális színpadra, mondván, csináljatok velünk, amit csak akartok.
Ha nem ismerünk valakit személyesen, akkor semmilyen jogosultságunk nincs arra, hogy ítélkezzünk felette, személyeskedjünk vele. Akkor sem, ha az írásai alapján azt érezzük, ő a lány a szomszédból.
Ilyenformán tehát, az intelligens kommentelő messziről kerüli a személyeskedést, nem oktat ki, nem fogalmaz meg kéretlen véleményeket, nem sérteget másokat. Hogy miért? Mert rendelkezik megfelelő önismerettel, kellő érzelmi intelligenciával, dühöngeni pedig, csak is az edzőterembe jár. Az intelligens kommentelő előbb gondolkozik, a kevésbé értelmes hozzászóló ösztönből cselekszik. Utóbbi saját frusztrációját másokon kívánja levezetni, sérelmeit rajtuk akarja megtorolni, még előbbi ugyanezt a terápiában intézi.
S, hogy a két kommentszekció tagjai közül kik járnak a jobbik úton,
azt hiszem, az nem lesz túl nehéz észrevenni...
További írásaimat a Facebook oldalamon olvashatod.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez