És kérlek, ne add fel, ha nehézzé válik szeretni engem – az elköteleződés lélektana
Az elköteleződés kizárólagos. Az ember alapvetően olyan, hogy igényli az intimitást, a meghitt, szoros és mély szeretetkapcsolatokat, amelyeket nem lehet megosztani senki mással. Egészséges lelkületű ember nem létezik kötődések nélkül. Hosszú távon nem opciók akarunk lenni, hanem az egyetlen lehetséges út egy társ számára, akihez jó hazamenni, és akivel lelki szinten is hazaérkezünk egymásban. Egy véd- és dacszövetség kell, melyben szükségünk van arra, hogy kölcsönösen az Egyetlen szintjére emeljük fel egymást; mindannyiunk számára fontos ez a biztonságos védvonal.
Az elköteleződés jövőkép. Nem mindegy, hogy van-e a szerelmünkről pecsétes papír. Akik igazi társak, azok valóban csapattársak. A házasság egyik csodás tulajdonsága, hogy valaki más szintén ott van veled az élet hadszínterén, és meg is védelmez. Aki valóban el akar köteleződni, annak nem lehet B terve. Nem töri a fejét szökési terveken, menekülési útvonalakon, és nem félelemből, gyávaságból, vagy kényelemből marad benne a kapcsolatban. „Egészségben, betegségben, jóban, rosszban...” Valami mégis lehet ezekben a házasságkötéskor felvállalt szavakban, és akár Isten, akár ember előtt tesszük, valódi erejük van a szertartás gyertyafényében, ha eldöntöttük, ha hiszünk benne.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez