Érzelmi prostik vagyunk?
A prostituált az, aki a testét adja, az érzelmi prosti pedig az, aki a lelkét adja oda úgy, hogy végig sem gondolja, kinek teszi ezt és legfőképp azt, hogy mi motiválja valójában. Bármennyire is érezzük magunkat magányosnak, és bármennyire is hisszük azt, hogy egy szerelem majd feloldoz és megoldja az életünket, nem engedhetjük meg magunknak, hogy darabokra szedjük a bennünk felépült érzelmi világot. Sokkal jobban kell szeretnünk és tisztelnünk saját magunkat. Meg kell tudnunk bocsátani önmagunknak a múltban elkövetett hibákért. A belső értékeinket pedig nem válthatjuk aprópénzre.
Az igazi szerelem az, ha a lelked szabadon tud a másik mellett is szárnyalni. Ha önmagadat is megőrzöd, nincs benned önfeladás, a szeretetért kuncsorogva. Mert bizony vannak pillanatok és időszakok az életünkben, amikor mindent megteszünk az érzelmekért.
"Prostituálódunk" a szeretetért. Bármit elviselünk, bárkibe beleképzeljük az érzéseket, és felruházzuk nem létező tulajdonságokkal. Aminek általában az a vége, hogy kis idő múltán, amikor lehull a lepel, rádöbbenünk, hogy óriási hibát követtünk el, ezzel gyarapítva a megbocsátandó dolgokat, önmagunkkal szemben.
A boldogságot nem kell keresni, hiszen mindenütt ott van, csupán legyél természetes önmagad. Gyakorolj önszeretetet és higgy abban, hogy megtalál az, amire és akire vágysz.
*Képünk illusztráció!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez