Élj a jelenben...Ez mégis mit jelent?
Most, hogy átbeszéltünk néhány alapvető dolgot, nézzük meg, mit is jelent ez a jelenben élés dolog. A jelent éled, amikor gondolatmentesen létezel. Amikor címkézés és véleményezés nélkül figyelemmé, jelenlétté válsz. Na most, ha jártas vagy a mindfulnessben, akkor már halhattál erről a dologról valamilyen formában. A mindfulness a jelen megéléséről szól, amiben segítséged az 5 érzékszerved. Hiszen, mi történik reggel? Kimész fogat mosni és miközben mosod a fogad hol vagy? Hát ott nem...Gondolkozol, mi lesz majd a munkádban vagy délután a gyerekkel. Nem éled meg a pillanatot, így aztán egy fogmosás számodra nem élmény. Az ember, aki eltávolodott valós önmagától folyamatosan keresi a hatalmas impulzusokkal járó élményeket. Miközben, ha megtanulod érzékelni a valóságot a maga szépségében, akkor egy egyszerű fekvés vagy sétálás is eksztázis élménnyel járhat. Bizony, jól hallottad. De próbáld ki, hogy legközelebb fogmosás közben figyelsz. Figyeled, ahogy jár a kezed, érzékeled a szádban lévő fogkrém ízét, hallod a hangját, ahogy folyamatosan változik. Befogadod a képet, mi előtted van. S ha unalmasnak találod és elindul a gondolkodás, csak vidd vissza a figyelmed.
Az emberek nem véletlenül járnak elvonulni a világ elől. Néhány nap alatt olyan szinten lecsendesedik az elme, hogy a gondolatok eltűnnek. Ami van, az van. Ebben a létezésben, ebben a meditatív állapotban maga a létezés ad örömöt. A világ nem annyi, amennyit beletöltesz, hiába próbálják meg veled elhitetni. A világ annyi, amennyit érzékelsz belőle.
A gondolatmentes lét csak hogy idézzem az egyik barátomat:
Olyan, mint a fogmosás. Szépen lassan átmossa a létezésedet.”
A figyelmed, mint egy eszköz, mindig ott van neked és bármire rá irányíthatod. Ha elöntenek a gondolatok, a figyelmed erejével térhetsz vissza a pillanatba. Nem véletlenül indul sok meditáció légzésgyakorlattal vagy mantrákkal. A szétszóródó figyelmet ezzel ráirányítják egy dologra, (légzésgyakorlat vagy mantra) majd erről az egy dologról könnyebb levenni a figyelmet és csak lenni, mint a káoszból egyből a semmibe érni.
Én kezdeti feladatnak szoktam adni ügyfeleknél azt, hogy menjenek ki a természetbe egyedül és csak figyeljék a testüket. Ezt te is kipróbálhatod. Figyeld, ahogy a tapad talajt ér. Ahogy a szellő hozzáér a bőrödhöz. Miközben sétálsz tudatosítsd a tested. Érezd minden egyes testrészed. S miközben jársz, kelsz, ne feledkezz meg önmagadról.. Ha jönnek a gondolatok, csak tereld vissza a figyelmedet a testedre. Miközben sétálsz, érezd az egész tested, az összes testrészed.
Így lesz valaki tudatos a testére. Azért a természetbe és azért egyedül, mert városban sokkal több az impulzus. Minden el akarja vinni a figyelmedet és nehezebb élni a jelent kezdetben. Majd kipróbálhatod tömegközlekedésen. Esetleg ott, ha nem megy, akkor irányítsd a figyelmedet a légzésedre, miközben utazol. Pár perc és garantáltan elönt a boldogság. Pedig nem nagy kunszt. Az alapállapotunk a béke és öröm. Azonban a mai világ nem segít abban, hogy a mentális zajunk kisebb legyen, sőt… így amikor az alapállapotunkban létezünk, azt egy csodának éljük meg. Legalábbis én, amikor először elkezdtem élni a jelent a mindennapokban, úgy hogy nem csak pillanatokra, hanem bármilyen tevékenység közben akár egyedül, akár másokkal, akkor azt éreztem, mintha egy új világ nyílt volna ki. Hihetetlen volt.
Futunk folyamatosan, mert azt hisszük, hogy a fancy nagyratörő céljaink fogják nekünk megadni azokat az érzéseket, amiket keresünk. Pedig, ha rájössz, hogy a jelen megélésével már most is egy teljesen más minőségben élheted meg ezt a csodát, amit életnek nevezünk, akkor lehet máshogy telne a célodhoz vezető út. S ez a lényeg. Nem kell lemondani célokról. De az, hogy szenvedéssel és hiánnyal vagy örömben és békével haladsz a célod felé, az nem mindegy szerintem.
Ha egyedül megtudod élni a jelent, akkor utána gyakorolj társaságba. Emberek között. Izgalmas, gyors, impulzív események közben. S itt elfog kapni az újabb felismerés. A jelent nem csak elvonulva az élettől egy erdőben vagy barlangban lehet élni. Ohh ugyan. Az igazi dolog, amikor a jelent éled egy baráti összejövetelen, ahol látszólagosan gyorsan történnek a dolgok. Ekkor felismered, hogy mennyivel jobb érzés így megélni ezeket az eseményeket, pillanatokat. S ekkor megérted..
...Ha a jelent éled, minden színesebb, minden élettel telibb, minden valódibb, minden teli van csodával. Ekkor rájössz, hogy amit eddig éltél, az közel sem volt ehhez fogható.
Rájössz, hogy nincsen baj a vágyakkal és célokkal. Nem kell róluk lemondani. Azonban a világ azt akarja veled elhitetni, hogy sikeresnek, (mit jelent a siker?) különlegesnek és a legjobbnak kell lenned. Azt, hogy csak akkor lehetsz boldog, ha üldözöd az általuk beléd táplált vágyakat, mik ha téged igazán boldoggá nem is, őket legalább gazdaggá teszik.
Azt akarják veled elhitetni, hogy ha nem vagy “valaki”, akkor nem vagy értékes. A világ a külső dolgokhoz láncolja az értékességet s amíg ezt nem ismered fel, addig szenvedni fogsz.
Vicces nem? Egy belső érzést, hiszen minden az egyénben, te benned történik, láncolnak hozzá egy külső dologhoz, s tesznek ezzel rabszolgává.
A tudatos jelenlét, az itt és most, a jelen pillanat, a jelenlétté válás, hívjuk bárhogy…ez az, ami által valóban megnövelheted az élet megélésének a minőségét s tapasztalhatsz meg egy valóságot, amiről azt gondolom, hogy mindenkinek megéri megtapasztalni.
Mindezt bármilyen külső dolog nélkül. Ez csak a tiéd, nem kell hozzá senki és semmi, csak a tudatosság fejlesztése a figyelem erejével.
S máris egy úton vagy… egy úton, ahol nem kell várni a pénteket s nem ráz ki a hideg a hétfőtől. Egy úton, ahol nem futsz a különleges élmények után, ahol az unalmas többé nem unalmas, mert az élet részletgazdaggá válik.
További írásaimat a honlapomon, valamint az Instagramon olvashatod.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez