Elhervadó női lét
A szunnyadó szenvedély, az elhalkult szavak mind-mind felemésztik egy nő szívét. Nem tudja, nem érzi helyét, csak halvány árnyéka lesz önmagának. Egy idő után már a tükörbe nézve, csak elfogadja majd a látványt, de fel nem ismeri, azt aki visszapillant rá.
Egy nő szépsége nem a ruhákban, amiket hord, nem az alakjában vagy a frizurájában rejlik. A nő szépségét a szemében találod, mert a szem bejárat a szívhez, ahol a szeretet lakozik."
Csak megy az utcán és nem tűnik ki a tömegből. Hiába a szép szem, a csinos alak, szürke, és megfakult arca ezen mind túlmutat. Egy női lélek sorsa nem lehet az elhervadás. Azzal csupán vegetáló üzemmódban élheti meg napjait, nem lehet önmaga és nem lehet boldog sem így, csupán egy színét vesztett ember, aki odabent, a saját lelke börtönében már ordítani sem kíván, hogy vegyék észre, itt van még köztünk, lélegzik és él. Így szunnyad el a női lélek, és így telnek el az évek. Érzések nélkül, létezni tilos volna, mert egy ember élete végérvényes motivációja csak az lehet, amit a szívében érez, érezhet…
További írások itt!
Instagram ITT
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez