Elfogadni magunkat
Őszintén szólva neki sem futottam a feladatnak, hogy változtassak magamon (kivéve a halogatási kényszerem), mert már a rajtvonalnál láttam, hogy ez egy teljességgel lehetetlen küldetés (ilyen is van az életemben). Elképzeltem azokat a rettenetes erőfeszítéseket, amiket azért kellene tennem, hogy ezeket a természetemhez tartozó tulajdonságokat leküzdjem, megsemmisítsem és visszaküldjem a végtelenbe, ahonnét érkeztek és inkább meggondoltam magam.
Persze előtte többször elővettem a kérdést, de mindig arra jutottam, hogy majd (a halogatás az erősségem…) változtatok ezen vagy azon, de mégsem tettem. Valahogy mindig arra lyukadtam ki, hogy szeretni tudom magam úgy ahogy vagyok, hát életben hagytam a tulajdonságaimat, és azon kezdtem el gondolkodni, hogyan tudnám hasznosítani őket, és a legjobbat kihozni magamból általuk. Szóval elfogadtam magam!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez