Egy felnőtt ember nem sértődik meg és nem vonul ki a kommunikációs helyzetekből
A véleményközlés szintjén megismerhetjük a másik szempontjait, kitűzött személyes céljait, vágyait, munkával kapcsolatos aggodalmat. Ez az intim, érzelmi kommunikáció első lépcsőfoka. Már figyelünk a másik reakcióira, de nagy a konfliktusveszély, hiszen eltérő a nézőpontunk, nem érthetünk mindenben egyet, nem lehetünk ugyanazon a véleményen. A legtöbben, ha elutasítást, véleménykülönbséget tapasztalnak a másik részéről, újra bezárkóznak, gyorsan visszalépnek az első két szintre, és sajnos itt meg is reked a kommunikációjuk.
Az érzelmek szintjén nyílt, őszinte, mély beszélgetések folynak, de ehhez biztonságban kell érezni magunkat. Ezen a szinten még félünk az elutasítástól, az elfogadás hiányától, ráadásul érzelmeinket nehéz felismerni, definiálni, nem mindig vagyunk tökéletesen tisztában belső világunkkal, ezért sokszor nem megfelelően tárjuk azokat a másik elé.
Az intim kommunikáció szintje az érzelmi révbeérés állapota kapcsolatainkban. Nincs helye az ítélkezésnek, a legmélyebb félelmeinket, vívódásainkat vagyunk képesek megosztani, van bátorságunk vállalni önmagunkat, kudarcainkkal, gyengeségeinkkel együtt, mert tudjuk, hogy feltétlen elfogadásra számíthatunk. Lehetünk erősek, de néha nyugodtan elgyengülhetünk, kimutathatjuk bizonytalanságunkat, hogy most szükségünk van a másik erejére. Ha ezt a szintet nem érjük el, idegenek maradunk egymás számára, és a szex lesz az egyetlen, ahol ideig-óráig kapcsolódni tudunk. De a szenvedélyre épített kapcsolat homokra épül, egyetlen vihar, krízis lerombolja.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez