Büszke vagyok, balul ítélnek
Történhet bármi az életedben, kérlek, sose felejtsd el: amiben jó vagy, azt többször is végig tudod geller nélkül csinálni, ezért szinte nem is kihívás számodra. Lehet, hogy csodálnak is azért, amire képes vagy. Ám az méretteti meg igazán benned az embert, ha olyan helyzetben kényszerülsz megoldást találni, amiről nem tehetsz, vagy nem értesz hozzá. Itt mutatkozik meg, az emberi cselekvőképesség ereje.
Történhet bármi veled, akkor leszel egyenlő, ha méltósággal vállalod a sorsod. Nem erről szól a mi néptörténelmünk? A méltóságról? Hogy balsors jöhet mindenhonnan, de mi itt maradunk, emberek maradunk, és maradunk önmagunk. Nem mos el minket senki. Nem úgy lesz belőled valaki, ha pöffeszkedve, önnön fényedben és naprendszered biztonságában pörögve elfelejtesz ember lenni. Magas lóról jó nagyot lehet huppanni. Figyeld meg azokat az embereket, akikre „lenézel”. Nézd meg jobban őket. A kis felebarátodnak vajon miért van joga az élethez, vajon miért olyan, mint te? Ő is teremtmény a tökéletesből. Még ha nem is gondolod annak.
Minden jelentkezőt óvva intek a balítélet csapdájától. Nem szabad semmit a ráaggatott címkéje alapján ítélni. A csinos kis idegpályakötegünk helyett, amit a fejünkben őrzünk, menjünk lejjebb, és onnan mellkasból szemlélődjünk. „Jól csak a szívével lát…” – ez megmérettetésekre is igaz. Amikor arra vagy büszke, amit elértél az életben, és tudod, hogy ezt semmilyen külső tényező nem viheti el tőled, akkor kérlek, tartsd meg az erődet. És kezeld alázattal a hozzád forduló kihívást. Mert minden sorscsapásban csodálatos adomány rejlik a fejlődésre. Hogy legyen mire büszkének lenned. Ússz az árral, hiszen ha felülkerekedsz érzelmeid kuszaságán, akkor nem kell más bárkáján partra lelned.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez