Beteg a társadalmunk, vagy talán ez így normális?
A trauma szégyenen alapuló önképet alakít ki, majd megakadályozza, hogy az ember részvéttel tekintsen önmagára. Testileg és lelkileg is összezsugorítja az ént. Ráadásul, amit nem oldunk meg magunkban, azt továbbadjuk a gyerekeinknek is - mindezek fényében talán tényleg többet kellene foglalkoznunk a traumáinkkal. Is. Dr. Máté Gábor könyvében rendkívüli alapossággal, összefüggően mutatja be olvasóinak, hogyan is válik számunkra mérgezővé az a világ, amiben élünk.
Bármilyen életforma relatív egészsége a kielégített vagy kielégítetlenül maradt alapszükségleteiből következik.
Tovább nem csökkenthető szükségletek (elmaradásuk negatív következményekkel jár):
- A kötődése kapcsolat
- A kötődéses biztonság érzése
- Az érzelmek átélésének lehetősége
- Az érést előrelendítő kötetlen játék
Aki nem kapja meg ezeket gyerekkorában, az nem fogja kiteljesíteni a benne meglévő lehetőségeket. Felmerül a kérdés, milyen mértékben adja meg ezeket korunk kultúrája a gyerekeinknek?
ha valaki a saját szükségleteinek rovására túlságosan azonosul a társadalmilag rákényszerített kötelességgel, szereppel vagy felelősséggel, az károsíthatja az egészségét.
Máté Gábor szerint az ember nagyon sokféleképpen elidegenedhet önmagától és nagy árat kell majd fizetnie érte. Sajnos amit ma normálisnak és természetesnek tekintünk, azt nem az hozta létre, ami jót tesz nekünk, hanem amit elvárnak tőlünk. De akkor mi lehet a megoldás?
Bátran magunkba kell néznünk, hogy tisztábban láthassuk a világot - Dr. Máté Gábor szerint ez az egyetlen lehetséges út, ami a gyógyuláshoz vezet. De nem fejlesztenünk kell magunkat, ahogyan azt ma nagyon divatos mondogatni, hanem visszanyerni. Nem kicserélni vagy megjavítani kell "hibás" részeinket, hanem visszaszerezni azokat az énrészeinket, amiket különböző hatások következményeként elveszítettünk. Ahogy azt az V. rész bevezetőjében is olvashatjuk: a világkép változása megváltoztathatja a világot.
És hogy miképpen tudjuk megváltoztatni a világképünket? A Normális vagy c. kötetben annak megértése után, hogy miképpen mérgez bennünket a minket körülvevő világ, konkrét gyakorlatok segítségével el is indulhatunk azon a soha véget nem érő utazáson, melyen sebzettségünket igyekszünk gyógyítani annak érdekében, hogy visszakaphassuk hiteles önmagunkat. Máté Gábor irányt mutat nekünk, s teszi mindezt úgy, hogy a nehéz téma ellenére, könyve bárki számára értelmezhető, nem igényel semmilyen előképzettséget. Egy másfajta szemléletmódot kínál mindazok számára, akik már érzik valahol, hogy nem mindig az a normális, amit a többség annak tart.
Talán lehetséges, hogy az egyik irányból nézve bolond az ember, a másik irányból viszont normálisnak látszik.
További írásaimat a honlapomon olvashatod.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez