Az édes élet alternatívája: a méz
A méz természetes, gyermekbarát édesítőszer, ami megfelelő alternatívája lehet a fehér cukornak. Táplálékként vagy gyógytermékként való fogyasztása és felhasználása egyidősnek mondható az emberiség történelmével. Sajnos a múlt században a méhgyógyászati termékek alkalmazása a szintetikus gyógyszerek forradalmának következményeként méltánytalanul háttérbe szorult, az édesítés terén pedig a finomított fehér cukor vette át a vezető szerepet, de újabban ismét kezdjük felismerni és alkalmazni a méz nyújtotta előnyöket.
Hogyan készül a méz? A mézet különböző biokémiai eljárások során a méhek állítják elő, így a méz egyszerre tekinthető állati- és növényi eredetű terméknek is. A méhek a virágok nektárját a garatmirigy váladékaik segítségével könnyen emészthető szőlő és gyümölcscukrokká alakítják át. Belerakják a mézet a lépekbe, ahol finomítják és elnyeri végleges formáját. Ez az érlelés folyamata, ami kb. 4 napig tart. A méz megmaradt víztartalmát elpárologtatják, majd bevonják a lépet viasszal, így konzerválják, hogy ne induljon erjedésnek. Rengetegféle méz létezik, folyékony és kristályos állagú, szalmasárgától a zöld és vörös át a sötét barnáig különböző árnyalatú, ízű és aromájú.
Összetétele: Legjelentősebb összetevői a szénhidrátok: összességében kb.: 80%, főként szőlő- és gyümölcscukor - fajtánként változó arányban. Emellett a mézben felfedezhetőek aromás összetevők, szerves és szervetlen savak, különböző fehérjék, B1-, B2-, B6-vitamin, biotin, pantoténsav, C-, E-, K-vitami, nátrium, kálium, kalcium és magnézium, vas, réz, kobalt, króm, nikkel, lítium és cink is található benne. Valamint fellelhetőek benne bizonyos hormonok, mint például az acetilcholin, antibakteriális anyagok, antibiotikumok, mint az inhibin, valamint különféle enzimek. Összetétele elsősorban az alkotó nektár(ok) összetételétől függ. Másodsorban külső tényezők is befolyásolják, mint például az időjárás, a begyűjtés és a kinyerés módszere.
Hatásai: Legfontosabb gyógy- és fiziológiás hatásai: gyulladáscsökkentő, fájdalomcsökkentő, baktériumölő, immunerősítő, roboráló, alvászavarok esetén nyugtató hatású. Elősegíti az emésztést, enyhe hashajtó, jótékony hatású a szívre, májra, külsőleg sebgyógyító hatással bír. Jó házi orvossága a meghűléses betegségeknek, a felső légutak hurutos elváltozásainak. Antimikrobiális hatású a magas cukor- és alacsony pH–tartalomnak, valamint a szerves savaknak köszönhetően segíti a vágások, horzsolások és égési sebek begyógyulását is.
Tárolás: Tartsuk távol fénytől, erős hőtől, hogy a benne lévő enzimek ne károsodjanak. Tanácsos a mézet 1 éven belül elfogyasztani, ezzel megakadályozhatjuk, hogy a benne lévő enzimek hatása elgyengüljön. Könnyen felveszi a környezetében lévő nedvességet, ezért mindig jól zárjuk le és ne tároljuk nedves helyen. Minél több a mézben a szőlőcukor, annál gyorsabban kristályosodik, A kristályosodás - más néven ikrásodás - nem káros jelenség, a méz kémiai tulajdonságait nem érinti.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez