Amikor a férfias erő mellett ott van a gyengédség
Az érzelmi kommunikáció ma nehezebben megy, mint valaha, sok férfi nem vállalja fel az érzéseit, inkább mélyen elnyomja azokat, amely így az ösztönök szintjén tör felszínre, és válik gyakran agresszív, vagy passzív-agresszív cselekvések alapjává, pedig az erőszak nem férfierő.
A férfiak ma attól félnek, hogy az érzelmek kinyilvánítása a gyengeség jele, valójában azonban ez mutatja meg egy férfi igazi erejét. Aki igazán férfi, az képes megkönnyezni örömét és bánatát is. Vonzónak találjuk, ha bátran és nyíltan felvállalja érzelmi állapotát, ha nyugodtan képes, és mer beszélni arról, hogy mi zajlik a lelkében. Sajnos ma a férfiak (és persze a nők is) attól félnek, hogy ha leveszik álarcukat, lebontják falaikat, és megmutatják valódi énjüket, félelmeiket, akkor sebezhetővé, sérülékennyé, kihasználhatóvá, kiszolgáltatottá válnak.
Érdekes módon ez inkább pontosan akkor történik meg, ha valaki nem kommunikálja megfelelően az érzéseit. Az őszinteséghez persze iszonyú bátorság is kell, mégis aki így tesz, a megfelelő ember szemében sokkal inkább megbecsüléssel és tisztelettel fog találkozni, mint megvetéssel. Inkább tartják majd őt tiszta léleknek és bátornak, mint gyávának.
A gyengédség nem gyengeség.
A gyengéd férfi nem mentálisan erőtlen, álférfierőt fitogtató paprikajancsi, nem hamis papírkatona. A gyengéd férfi mindig erős, és a gyenge erőtlen. A gyengéd férfi rendelkezik empátiával. A gyengédség figyelmet, kedvességet, empátiát jelent, hogy valaki képes az érzelmi biztonság érzetének megteremtésére, a szexualitásban sem arrogáns, agresszív, hanem partnerének testét és lelkét is szeretettel öleli. Ha a férfi jól és megfelelően szeret, képes megmutatni gyengéd oldalát.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez