Ahol nincs őszinteség, ott nincs tisztelet
Egyszerűbb őszintének lenni, mint terelni, elhallgatni, hazudni. Nem könnyebb, de egyszerűbb. Így nem szükséges taktikázni, kegyes hazugságokon agyalni, nyugalmat ad, tiszta lelkiismeretet, így bátran, nyíltan bele lehet nézni bárki szemébe. Az őszinteség tehát bátorságot is jelent, ami nyílt, tiszta helyzeteket teremt. Őszintének lenni azonban gyakran nyílt konfrontáció, és van, hogy nem tetszik másoknak, a tükör, amit feléjük tartasz. Az őszinteség szelíd, és nem durva, a szeretet vezérli. A bizalom kiépítéséhez elengedhetetlen, általa önmagadhoz vagy hű, mert van bátorságod mindig, minden körülmény között vállalni önmagad. Az őszinteség arról is szól, hogy a másik embert a bizalmadba fogadod, így tudni fogja, hogy bízhat benned, mert mindig azt mondod, amit valóban érzel.
Aki folyton terel, hazudik, vagy ellhallgat, még egy éretlen, konfliktuskerülő ember, lélekben pedig egy rémült, büntetéstől rettegő gyermek. Egy felnőtt ember megőrzi tartását, fejlődni vágyik, másoknak és önmagának tett ígéreteit betartja.
Már az induló kapcsolatokban is az őszinte, tiszta, világos szavak hiányoznak leginkább. Ne bújjon meg a kétség, minden egyes találkozásban. Ne legyünk egymásnak sebgyógyító, időrabló, vagy önbizalom-izmosító megállóhelyek, ahonnan bármikor tovább léphetünk egy másik, ígéretesebb lehetőség kedvéért. Ideje lenne végre álarcok nélkül, szelíden, de határozottan kimondani, amire vágyunk, amit keresünk, és nem azon aggódni, hogy a másik majd hanyatt-homlok menekül az érzelemlavina elől. Aki ugyanazt akarja, aki elkötelezettségre, társra, otthonra vágyik, az soha nem fog megriadni az őszinteségtől. Aki pedig nem akart maradni, annak inkább hálával tartozunk, hiszen lehetővé tette az utat azok számára, akik felé végre szívet nyithatunk.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez