Ahol a hazugság él
Felnőtt emberi kapcsolataink gyakran csak lazák, felszínesek, és egyre inkább nyomaszt a felismerés, hogy az érdek, az érzelemmentesség, a sekélyesség, a felszínesség megszállta ezt a kort, és az őszinteség, a tiszta érzelem csak ritka madár.
Az emberi kapcsolatok illékony érdekkötelékek lettek, a szerelmek csupán ideiglenes, sebgyógyító ámokfutások, aztán, ha egyikünk őszintén megnyitja a szívét, kezdődik a héjanász, a drámai összeveszések és nagy kibékülések, a se veled, se nélküled viszonyok, melyekbe valamiért mégis invesztálnánk.
A megtévesztéssel, hazugsággal, csalással, elhallgatásokkal, összességében az őszinteség hiányával kapcsolatunk megreked, nem fejlődik, a bizalom sérül, majd teljesen eltörik. A kötelékünknek így nincs értelme, nincs célja, mert elveszett a kezdeti ártatlansága. Így majd hatalmi harcok, belülről feszítő, kimondatlan szitokszavak, éles felszólító mondatok, számonkérések, folytonos ellenőrzés, bizalmatlanság lengik majd át, ami végül közönnyé csontosodik. Ahol a hazugság él, ott meghal a szerelem, ott a legfontosabb, legértékesebb emberi kapcsolatok, szeretetkapcsolatok vesznek a semmibe. Aki folyton hazudik, még egy éretlen, időhúzó konfliktuskerülő ember, lélekben pedig egy rémült, büntetéstől rettegő gyermek. Egy felnőtt ember megőrzi tartását, fejlődni vágyik, másoknak és önmagának tett ígéreteit betartja.
Az őszinteség azt jelenti, hogy van bátorságunk vállalni hibáinkat, félelmeinket, zavaró gondolatainkat, botlásainkat, gyengeségeinket, egyszóval önmagunkat. A kommunikáció mindkettőnk számára felszabadító, bátran osztjuk meg érzéseinket egymással. Nincsenek felszínes üresjáratok, de van csendigényünk, ami nem zavaró, hanem inkább a saját gondolatainkban való, privát barangolás. Tiszteletben tartjuk a másik kéréseit, tekintettel vagyunk egymás igényeire, képesek vagyunk megnyílni, és legmélyebb félelmeinket, vívódásainkat egymással megosztani. Egymás iránti teljes elkötelezettségben élő emberek közt semmi nem lehet tabutéma. A feszélyezettségnek, elkendőzésnek nincs helye közöttünk, létezzünk inkább együtt egy mindig megújuló, érzelmileg és értelmileg folyamatosan fejlődő, őszinte szerelemben. Csak olyan társ mellett élhetjük meg a szeretet, az összetartozás, a biztonság valódiságát, aki nem játssza el a bizalmunkat, aki őszinte, aki nem hazudik, szava nem szél, ami elrepül, és ha ígéreteire, tetteire számítani lehet.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez