A sok csalódás miatt olykor a saját ellenségünkké válunk?
A másik feled a legbonyolultabb egyenlet az életedben, és te is az vagy neki. De semelyik egyenletet nem fogadnád mégsem ennyire szívesebben. Akármilyen nehéz is legyen, a tied. A belsődből való, a véred, a lelked, az apró puzzle darabjaid. És magadat sem adnád el semmi pénzért, nem igaz?
Van, hogy legyőzz a félelmed, a démonjaid, van, hogy szünet áll be és távolság a kapcsolatotokban, de sosem tűnik el igazán. Ő lesz az, akivel mindig onnan fogjátok folytatni, ahol éppen abbahagytátok.
A másik feled a legjobb barátod, az apád, az anyukád, a legnagyobb szövetségesed, a pszichológusod, a mindened és a semmid, önmagad, de mégis csak a legnagyobb démonod. A démonod az, ami mindig benned lesz, csak attól függ, hogy hogyan. Igen, a legnagyobb kliséd is egyben, a legnagyobb dejavu-d, és az, akire azt mondod néhanap, hogy túl tökéletes ahhoz, hogy igaz legyen. Pedig tudod, hogy nincsen tökéletes, és nincsen hibátlan sem.
S mi van akkor, ha a sok csalódás és a félelem nyer az egyik emberben? Távolság. De még mindig hiszek abban, amiben hittem. És tudjátok, szerda hajnal óta beborult az ég, szeles idő van és bármelyik pillanatban megérkező vihar…
TE már megtaláltad azt a személyt, akiben tényleg otthon vagy?
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez