A múltban ragadva soha nem lesz boldog a jelenünk
A bölcs emberek azt mondják, hogy a jelen pillanat felszabadít, és valóban. A gondolataink láncai addig rántanak csak vissza, ameddig engedjük azt. Hogyan kellene változtatnunk, hiszen egyikünknek sem könnyű?Nézzük meg másképp! Nézzünk rá felülről az életünkre. Voltak csodálatos időszakok, megannyi szép emlék, érintés, szenvedély. Ugyanakkor volt benne sok csalódás, veszteség, bánat és harag. Így lettünk azzá, akik most vagyunk. Fogadjuk hát el, hogy semmi sem tart örökké, engedjük szabadjára saját magunkat azzal, hogy elengedjük a múltunk láncait.
Legyünk elég bátrak ahhoz, hogy itt és most szembe tudjunk nézni azzal, amit az élet kínál tálcán. Fogadjuk be, éljük meg, és tanuljuk meg a leckéinket. Szeressünk a jelenben, érezzünk a jelenben, akarjuk igazán, sokkal jobban annál, mint ahogyan eddig valaha is. Hiszen hogyan lehetne szebb a jövőnk, ha nem kérünk a jelen pillanat lehetőségeiből?
Zárjuk le az elvarratlan szálakat. Legyen meg a stabil alap, amire építkezhetünk újra és újra. Nincsenek torokszorító régi érzések. Csak a most van. Az új esély, hogy mindig számítson a pillanat.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez