A lángot őrizni kell
Mind a ketten tudjuk, hogy el lehet veszni a hétköznapokban. Úgy el lehet bennük tűnni, mintha nem is ismertük volna soha egymást és szépen, lassan lakótárssá válva, elhidegülve tengetjük a lélegeztető géppel életben tartott kapcsolattal megterhelt életünket. Ez az, amit soha többé nem akarok átélni az életben.
Ezért sokszor gondolok ránk, megerősítem magamban az erősségeinket, analizálom kettőnket. Na nem azért amiért a férfiak gondolják, hogy problémát kreáljak. Sokkal inkább azért, hogy ne tudjanak a jó dolgok zsugorodni, hogy soha ne felejtsem el, hogy miért csináljuk. Beszélgetünk és akkor világossá válik, hogy te is életben tartod ezeket, ami megnyugvással tölt el.
A szerelem első szakasza az igazi vibrálás és ki kell élvezni, de szinte megy magától, ha két ember összeillik. Azonban a közös élet építése már két összeillő embernek is nagy falat. Már nem izzik a szemünk annyira, de tele van gondoskodó szerelemmel.
Mi már nem tábortűzként égünk, mi széndarabokként izzunk. Képesek vagyunk melegen tartani egy otthont, egy családot és remélem, hogy egy életet is.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez