7 elgondolkodtató film nyári estékre
A hullám
Napjainkban, egy német iskolában az egyik tanár a projekthét keretei között szeretné bemutatni tanítványainak, hogy milyen egyszerűen lehet egy csoportot létrehozni, a tagjait megfosztani saját gondolataitól, és egy kollektív tudatot létrehozni számukra. Bár mint minden csoportnak, ennek is vannak ellenzői, azonban olyan diákok is, akik itt, a többiek között találják meg önmagukat. Egy csoportban mi az egyén felelőssége? Lehet-e közösen felelősséget vállalni? Mit lehet tenni, ha a közösség a kívülállók ellenségévé válik? Mi a tanár szerepe és feladata ebben a szituációban? Mikor jön el az a pont, amikor megálljt kell parancsolni egy kísérletnek?
Veronika meg akar halni
Veronika – annak ellenére, hogy a kívülállók szerint tökéletes életet él, hiszen van munkája, vannak barátai, csinos és fiatal – meg akar halni. Nem érzi teljesnek az életét, nem érzi, hogy lenne bármilyen célja, vagy, hogy boldog lenne. Éppen ezért egy napon egy maréknyi nyugtatót vesz be, és öngyilkossági kísérletét követően egy klinikán tér magához. Kezelőorvosa közli vele, hogy bár sikerült megmenteni az életét, azonban a szíve károsodást szenvedett a gyógyszerek miatt, így már csak napjai vannak hátra. Veronika a hátralévő napjaiban a klinikán marad, ahol új barátokat szerez, új érzéseket és vágyakat ismer fel. Vajon jogunk van-e eldobni az életünket? Önzőség-e az öngyilkosság? Mit tehet az orvos, ha a betegének csak napjai vannak hátra? Ilyenkor inkább érdemes ki kell használni minden pillanatot, vagy elfogadható az önsajnálatba temetkezni?
Truman Show
Truman úgy gondolja, hogy csodálatos életet él, hiszen van szerető felesége, munkája, szép háza, kedves szomszédia. Amit Truman nem tud, az az, hogy ő bizony egy mesterségesen létrehozott környezetben él születése óta, ugyanis egy heti 168 órában közvetített valóságshow főszereplője. Mindenki, a felesége, a kollégái, a többi városlakó mind szerepet játszik körülötte, és egészen sokáig Truman ebből nem is vesz észre semmit. Sajnálnunk kellene Trumant, amiért ő az egyetlen, aki nem tudja az igazságot? Jobb lenne neki, ha ő választhatna, hogy továbbra szeretne-e szerepelni? Truman és a műsor „alkotója” vajon csak kihasználja őt, vagy egyben gondoskodni is szeretne róla? Igaz az, hogy ha valaki nem tud valamit, a nem is fáj neki?
Virágot Algernonnak
A szellemi fogyatékossággal élő főszereplő, Charlie Gordon család és barátok nélkül éli mindennapjait egyedül, saját világába zárva, anélkül, hogy észrevenné, nap, mint nap milyen sokan űznek gúnyt belőle. Azonban találkozik Dr. Strauss-szal, aki bevonja őt a kísérletébe, így szellemi teljesítménye egyre jobb lesz, hamarosan 200-as IQ-val fog rendelkezni. Ezzel gyakorlatilag az egész világ kitárul előtte, annak minden árnyoldalával együtt. Eltöprenghetünk azon, vajon valóban szükségünk van-e, hogy mindent mindenkinél jobban tudjunk? Valóban édes lehet a tudatlanság? Mennyire fontos az érzelmi intelligencia?
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez